Március 15. tér – Wikipédia

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Március 15. tér
a Plébániatemplom tornyából
a Plébániatemplom tornyából
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
VárosrészBelváros
Létrejötte1903
Névadómárcius 15.
Korábbi neveiKirchenplatz, Hal tér, Városház tér, Egyháztér, Eskü tér
Nevezetes épületeiPlébániatemplom, Piarista Gimnázium, Mátyás-pince
Irányítószám1052, 1056
Körzethívószám01
Földrajzi adatok
Területe0,2 km²
Elhelyezkedése
Március 15. tér (Budapest)
Március 15. tér
Március 15. tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″47.492500°N 19.053056°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″47.492500°N 19.053056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Március 15. tér témájú médiaállományokat.

A Március 15. tér Budapest Belvárosának egyik híres közterülete, „a Dunakorzó kapuja”.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

A Belváros nyugati, Duna-parti fekvésű, mintegy két hektáros területe. Északról a Petőfi tér, keletről a Váci utca, nyugatról a Jane Halning rakpart határolják. Északról a Galamb utca, keletről a Piarista utca, a Kígyó utca és a Curia utca, délről a Kéményseprő utca fut beléje.

Története

[szerkesztés]

A római korban a Contra-Aquincum limesőrtorony magasodott itt. A középkorban Halpiac vagy Hal tér, a 18. században Kirchenplatz, a 19. században Egyháztér (1872), majd Eskü tér (1874) volt a neve (I. Ferenc József magyar király uralkodói esküje helyszíne után). Mai nevét az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának centenáriumán kapta.

Nevezetes építményei, épületei

[szerkesztés]
A Plébániatemplom
A piarista rendház
Az Erzsébet híd

Diocletianus római császár 3. század végén épült, a révátkelést biztosító őrtoronyának maradványai ma fedett bemutatótérben láthatók a tér közepén. 13. századi alapokon itt emelték a Belvárosi Plébániatemplomot. A 17. században épült régi pesti városháza helyén 18. század végén a Piarista Gimnáziumot és rendházat a tér keleti oldalán húzták fel. A szomszédos Petőfi téren 1882-ben felavatott Petőfi-szobor[1] is erre a térre néz. A 20. század elején itt épült fel az eredeti, majd 1964-ben a helyén ma is álló Erzsébet híd. A tér déli oldalán működik a világhírű Mátyás-pince nevű étterem. A tér közepén volt 1932–45 között Erzsébet királyné 2:1 arányú ülő bronzszobra, amelyet a híd újjáépítéskor annak budai hídfőjéhez telepítettek.

A híd pesti hídfője alatt fizető parkoló, mellette autóbuszvégállomás húzódik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 106–107. o. ISBN 963-05-6411-4  

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]