Máté apostol – Wikipédia

Máté apostol
Szent Máté (Jusepe de Ribera festménye, 1632)
apostol, evangélista
Születése
1. század Kafarnaum
Halála
60 körül Hierapolisz közelében, Etiópia
Tisztelete
Egyháza	Etióp ortodox egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Ókeleti egyházak
Ünnepnapja	október 22. Kopt ortodox egyház szeptember 21. Római katolikus egyház november 16. Ortodox kereszténység
Jelképei	angyal
Védőszentje ennek	Olaszország, bankárok, adószedők
Irodalmi munkássága
Fő művei	Máté evangéliuma Pszeudo-Máté evangéliuma (Máté gyermekség evangéliuma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Máté apostol témájú médiaállományokat.

Máté apostol, Szent Máté, Máté evangélista (? – kb. 60^[1]), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Az ókeresztény hagyomány szerint a négy evangélium íróinak egyike.

Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Eredetileg vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak zsidó űzőit) az izraeliták megvetették, mivel a Római Birodalom számára (is) dolgoztak, s többnyire a saját zsebükre is. A zsinagógákban sem imádkozhattak.^[2] Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) működött, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

Bővebben: Máté evangéliuma

Máté neve alatt maradt fenn egy evangélium, mely Jézus életét foglalja össze születésétől egészen feltámadásáig (megírt időtartam i. e. 2 – i. sz. 33). A hagyományos álláspont szerint ez az evangélium eredetileg héber nyelven íródott i. sz. 50 környékén. Erre utal Szent Jeromos De viris illustribus című munkája, amelynek 3. fejezetében ezt mondja; „Máté, akit Lévinek is hívtak, s aki adószedőből lett apostol, először héber nyelven és héber betűkkel írta meg a Krisztusról szóló evangéliumot Júdeában”. Jeromos hivatkozik ennek az evangéliumnak a létezésére; héber szöveggel még az i. sz. negyedik században is megvolt Pamphilusnak, Eusebius mesterének könyvtárában Caesareában. Órigenész az evangéliumokról szóló fejtegetéseiben Euszebioszt idézte: „Az első írás… Mátétól való… s héber nyelven íródott azoknak, akik a judaizmusból jöttek, hogy higgyenek.”. Tekintve, hogy a hivatkozások a héber nyelvre utalnak, így az első példány nagy valószínűséggel egyenesen Mátétól héber nyelven íródott. (Elképzelhető az, hogy egy Máté tanítványi köréhez tartozott személy később átírta görög nyelvre, mivel akkortájt a római birodalomban az volt az általánosan használt nyelv. De nem zárható ki, hogy maga Máté írta át később.)

Mai biblikusok kétségbe vonják mind a keletkezés időpontját, mind az eredeti nyelvére vonatkozó hagyományt (arám Máté-elmélet), mind pedig Máté apostol szerzőségét, és a szöveg keletkezését Máté halálának hagyomány szerinti időpontjánál is későbbre, Kr. u. 80-90 közöttre teszik görög nyelven.

• Máté evangéliuma
• Pszeudo-Máté evangéliuma (Máté gyermekség evangéliuma)

• katolikus.hu

• Josef Ernst: Máté. Egy teológus portréja; ford. Kocsi György, Friesz Enikő, Imre Szabina; Kairosz, Budapest, 2012 (Kairosz bibliai tanulmányok)
• Pausch Alfons: Máté, a vámszedőből lett apostol. A pénzügyi dolgozók védőszentje; ford. Rátki Emőke; NAV, Budapest, 2021