Móczár József – Wikipédia

Móczár József
2014
2014
Született1946. március 30. (78 éves)
Kiskunfélegyháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaUeda Masako
(h. 1984–1994) japán Japán
Gyermekeikét gyermek:
Attila (1986–)
Krisztián (1990–)
SzüleiMóczár József Mátyás és Tóth Anna.
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1964–1969)
Tudományos pályafutása
Szakterületmatematikai közgazdász
Kutatási területmatematikai közgazdaságtan
Tudományos fokozatPhD Oszakai Egyetem, MTA doktora
Munkahelyek
Budapesti Corvinus Egyetema Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanár 1994–2016
Hatással voltak ráKornai János, Valery L. Makarov, Jinkichi Tsukui, Masanao Aoki, Kiyoshi Kuga, Takuma Yasui, Hukukane Nikaido, Ilya Prigogine, Roy E. Weintraub, Richard H. Goodwin, Richard H. Day
SablonWikidataSegítség
1969 óta tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen

Móczár József (Kiskunfélegyháza, 1946. március 30. –), a közgazdaság-tudomány doktora, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa (2016).

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Móczár József Mátyás és Tóth Anna. Felesége: Ueda Masako (1984-1994; japán nemzetiségű). Gyermekei: Attila (1986) és Krisztián (1990).

Végig kitűnő eredménnyel tanult, majd érettségizett a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumban, melyet a felvétele előtt néhány évvel korábban alapítottak a nagy múltú városi Tanítóképzőből az infrastruktúra és a teljes tanári kar megtartásával. Így egy csapásra az ország egyik legjobb gimnáziuma lett, kitűnő tanárokkal: például a klasszikus műveltséget biztosító egyik érettségi tantárgyát, a latint a fizikus Öveges professzor testvére tanította, de akkoriban még ott tanított a matematikus Makai Imre (később a Debreceni Egyetemen lett professzor), és az országos hírű Petőfi-kutató, Mezősi Károly is. Illésy István irodalomtanár rengeteg verset tudott kívülről, megszállottan szervezte az Irodalmi Kört. Matematikából és oroszból középiskolai megyei versenyeken vett részt eredményesen, csak úgy, mint a szavaló versenyeken és a városi műveltségi vetélkedőn. A gimnázium rendkívül magas oktatási színvonala és szellemi kultúrája meghatározó volt számára mind a későbbi tanulmányaiban, mind a tudományos karrierjében.

Egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a terv-matematika szakon folytatta 1964-től, (jeles és kitűnő eredményekkel, az 1965-1966 és 1967-1968 tanévekben Népköztársasági Ösztöndíjjal), amely kis létszámú elitszak volt, szigorú felvételin kiválogatott hallgatókkal. amely a Sorbonon folyó francia indikatív tervezés képzését követte és amelyet kitűnő oktatási programmal László Imre és Krekó Béla professzor alapított 1960-ban. (1968-ban a szak már nem indult.) A szakon konzisztensen egymásra épülő matematikai, elektrotechnikai, számítástechnikai, logikai, filozófiai és közgazdasági tárgyak szerepeltek. A szak képzése rendkívül stabil és egymásra épülő tantárgyak oktatásával folyt kiváló oktatókkal, a tervezés mellett kiválóan megtanította a felsőbb fokú matematikát és a számítástechnikai alapokat.[1] A tanultak szintetizálását és magasabb szintre emelését számára Kornai János kétéves szakszemináriuma tette lehetővé, ahol hozzájuthattak olyan kiadványokhoz is a világ akkori vezető egyetemeiről, amelyek „lámpásként" szolgáltak ahhoz, hogy betekintést kapjanak a közgazdaság-tudomány Lajtán túli kutatási eredményeibe, a különböző iskolákban folyó legújabb kutatásokba.

A diploma megszerzését követően a MKKE Népgazdaság Tervezési Tanszékén, mint tanársegéd kezdett dolgozni, ahol a terv-matematika módszertani képzését követően a közgazdaságtan egy egészen új területén szerzett ismereteket. Ebben az időszakban László János tanszékvezető professzor kérésére szemináriumokat is kellett vezetnie Gazdaságpolitika és gazdaságirányítás című tárgyból, ami nagyban segítette, hogy a közgazdaság-tudományt társadalomtudománynak tekintse, a matematikai modelleket, az ökonometriai teszteket és a számítógépes szimulációkat pedig lényeges elemzési eszközöknek. Ebbe az irányba mutattak egyébként a nem egyetemi kutatói munkái is. Itt főleg az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetét kell megemlíteni, ahol a népgazdasági tervezés komplex programjainak kidolgozásában vett részt az 1970-es évek második felében. Ez a nemzetközi program arra irányult, hogy a különböző KGST országok akadémiai intézeteiből meghívott [2]kutatók új módszereket dolgozzanak ki a népgazdasági tervezés tökéletesítésére.[3] A kutatásokat a moszkvai CEMI (Központi Közgazdasági Matematikai Intézet) koordinálta. Inspiráló szakmai élmény volt számára találkozni olyan szovjet akadémikusokkal, mint Valery L. Makarov vagy Vitaly V. Maiminas. A két területen folyó team-kutatás, egyrészt a gazdaságpolitika, másrészt a komplex programok kidolgozása nagyon jelentős volt pályáján, lényegében ekkor tanulta meg az empirikus elemzések fontosságát. (Erre kitűnő lehetősége nyílott a gyakorlatban is, 1979-ben, amikor mint AIESEC trainee két hónapot töltött Máltán, a Mid-Med Bankban.)

A következő mérföldkőhöz akkor érkezett el a pályáján, amikor a Neumann-modellel és a turnpike-elmélettel foglalkozó cikkeit 1980-ban közölte a Szigma és az Egyetemi Szemle, aminek köszönhetően lehetősége nyílt megpályázni a japán állami ösztöndíjat. Az ösztöndíj keretében a soron következő két évet (1981–1983) az Oszakai Egyetem mellett működő világhírű ISER kutatóintézetben töltötte, ahol olyan világhírű professzoroktól tanulhatott, mint Jinkichi Tsukui, Masanao Aoki, vagy a japán matematikai közgazdaságtan megalapítója, Takuma Yasui. (Az első félévben intenzív japán nyelvi képzésen vett részt az Osaka Gaikoku Daigaku Egyetemen Oszakai Külföldi Nyelvek Egyeteme), , amelyet sikeres nyelvvizsgával zárt.) A diákkori álma valóra vált, de a tanulási lehetőség óriási kihívásként nehezedett rá. Japánban rá kellett döbbennie, hogy – amellett, hogy a terv-matematika szak képzését a mai napig nagyon jónak tartja – rendkívül keveset tanultak a nyugati közgazdasági iskolák elméleteiről és matematikai módszereiről. Látva ezt a hiányosságot, az intézeti könyvtárban töltötte napjait kemény tanulással, miközben Jinkichi Tsukui, Kem-Ichi Inada és Kiyoshi Kuga professzorokkal intenzíven konzultált, részt vett Masanao Aoki professzor irányításelméleti PhD kurzusán, átjárt a Kyotoi Egyetemre Masahiko Aoki professzorhoz, felkereste Hiroshi Atsumi professzort is a Tsukuba Egyetemen. E konzultációk mellett az is rendkívül ösztönző volt számára, hogy John Hicks vagy David Gale (az ISER jóval korábbi vendégprofesszorainak) ceruzás bejegyzéseit tartalmazó könyvtári könyvekből tanulhatott. A nemzetközi kitekintést az biztosította számára, hogy az intézetben kutatószemináriumokon kéthetente neves amerikai és európai egyetemekről érkező professzorok ismertették a legújabb kutatási eredményeiket. Az igényesség, ami Japánban „megfertőzte", végig kísérte az egész eddigi pályáján, noha jól tudta, hogy a túlzott igényesség, csak úgy, mint a túlképzettség sem jó minden helyzetben és minden időben.

1991-ben az Oszakai Egyetem ISER Intézete meghívta kutató vendégprofesszornak. Amikor kiérkezett, felvette a kapcsolatot az itthon is jól ismert matematikus-közgazdásszal, Hukukane Nikaido professzorral, aki akkor már a statikus helyett dinamikus kutatásokat folytatott. Nikaido hatására váltott a dinamika és az evolúció kutatására: az egyéves vendégprofesszori állása alatt a newtoni, a klasszikus és a kvantum dinamikát és a káosz elméletek alkalmazását kutatta a dinamikus közgazdasági modellekben. Eredményeit rangos nemzetközi folyóiratok publikálták[4] és 1994-ben benyújtott ’hakase ronbunra’ az Oszakai Egyetem közgazdasági PhD-fokozatot adományozott számára. Disszertációja kibővített változatával[5] az elsők között habilitált 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai BCE egyik elődjén, és még ugyanebben az évben megkapta az egyetemi tanári (full professor) kinevezését.

Ezt követően továbbra is a dinamika volt a fő kutatási iránya, cikkeket, tanulmányokat írt, majd az 1996/97-es tanévet a Fulbright ösztöndíj elnyerésével Los Angelesben a University of Southern California vendégprofesszoraként töltötte, ahol Richard Day professzorral folytattak kutatásokat. Az Egyesült Államokban töltött akadémiai évhez és a Fulbright ösztöndíjhoz kitűnő alapot szolgáltattak 1993-ban és 1994-ben a rövidebb idejű külföldi ösztöndíjak: a Tempus és a Giovanni Agnelli ösztöndíjakkal 2-3 hónapot töltött Groningenben, Leuvenben, Velencében, Sienában valamint Bécsben, szintén azokkal a professzorokkal (R. H. Goodwin, F. Hahn, L. Punzo, H. Nüsse, A. Medio stb.) dolgozott, akik a dinamika területén kutattak és írták az akkor mainstreamnek számító tanulmányaikat.

A 2000-es éveket a Budapesti Corvinus Egyetem professzoraként oktatással és az 1999-ben elnyert Széchenyi Professzori Ösztöndíj támogatásával intenzív kutatással töltötte, eredményeit az Akadémiai Kiadó gondozásában 2008-ban megjelent, „Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból” című 600 oldalas könyvében publikálta.[6] A könyv alapul szolgált az Akadémiai Doktori Értekezéséhez; 2011-ben megszerezte az MTA-Doktora tudományos fokozatot. 2016 óta a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora; ma is aktívan kutat és oktat, miközben rangos folyóiratokban és könyvekben publikált.[7][8]

Munkássága

[szerkesztés]

Az oktatási feladatait, mind a kutató munkáját a szakmai érdeklődési köre határozta meg. Az 1970-es években Input-output elemzés és Dinamikus közgazdasági modellek tantárgyi megjelöléssel önálló féléves kurzusokat állított össze, oktatási segédanyagokat készített az előadásaihoz, szemináriumokat vezetett a Gazdaságirányítás és gazdaságpolitika című alaptárgyból. Több éven keresztül oktatta a Népgazdasági tervezés, az Analízis, a Lineáris algebra és az Operációkutatás c. tárgyakat az MKKE szegedi kihelyezett tagozatán. Szakmai érdeklődése és munkássága a 80-as évek végétől egyre inkább a dinamikus makroökonómia, azon belül is a lineáris és a nemlineáris dinamikus közgazdasági modellek, a ciklus és a turnpike, a nem egyensúlyi állapot, a bifurkáció és a komplex dinamika (káosz) kérdéseire összpontosult. Ezt jelzik a korábbi önálló egyetemi kurzusainak ilyen irányú kiterjesztései is, nevezetesen a Bevezetés a közgazdasági dinamikába és az Alkalmazott makroökonómia c. tárgyak meghirdetése, valamint az ebben a témában 1992-ben benyújtott és elfogadott OTKA pályázata is.

A 2000-es években kidolgozta a Dinamikus makroökonómia és a Dinamikus optimalizációs modellek c. tárgyakat, amelyek a variációszámítás, funkcionálanalízis és a dinamikus programozás módszerein alapulnak. Tananyagaiban központi helyen a Ramsey – Neumann – Haavelmo hármas áll, akiknek eredményei meghatározzák a modern közgazdaságtudomány elméleti kérdéseit is. Kutatási tevékenysége szorosan kapcsolódott oktatási területéhez. Ebben meghatározó volt az itthoni rendkívül magas színvonalú képzés a terv-matematika szakon, de jelentős segítséget jelentettek a külföldi ösztöndíjas tanulmányútjai is. 1981–1983 években Japánban az Oszakai Egyetem kutató intézetében, az ISER-ben a hosszú távú egyensúlyi gazdasági növekedés (turnpike) matematikai modelljeit tanulmányozta Jinkichi Tsukui professzor irányításával.

1991-ben kutató vendégprofesszori állást töltött be az ISER-ben, ahol a nemegyensúlyi dinamika közgazdasági kérdéseit kezdte el tanulmányozni. Ilya Prigogine munkáinak tanulmányozása győzte meg, hogy a közgazdaság-tudományt multidiszciplináris diszciplínaként, a fizikai, a kémiai és a biológiai folyamatok segítségével vizsgálja. Ebben megerősítette a neoklasszikus Alfred Marshall, aki az energetikai és biológiai közgazdaságban hitt, és úgy érvelt, hogy „a gazdaság egy olyan evolúciós folyamat főszereplője, amelyben a technológia, a piaci intézmények és az emberek preferenciái az emberek magatartásával együtt alakulnak”. Richard H. Goodwin ciklikus növekedési modellje[9] a Lotka-Volterra ökológiai modellen alapul, amelyet a szerző egyéves fizikai tanulmánya előzött meg. Ez a tanulmány pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel figyelmét, vagyis az instabilitásra, a bifurkációra és az evolúcióra a gazdaság dinamikus vizsgálatában.

1992-től TEMPUS és G. Agnelli ösztöndíjakkal 2-3 hónapot töltött a Siennai, a Velencei LaFoscara, a Groningeni és a Leuveni Egyetemeken, ahol a ciklus, az instabilitás, a bifurkáció és a káosz elméleti modelljeit tanulmányozta. A reducibilis gazdaságokban megfogalmazott eredeti egyensúlyi elméleteit rangos nemzetközi folyóiratok (Metroeconomica, Economic Systems Research, The Japan and World Economy, etc.) közölték. Az itthoni és a külföldi tanulmányútjainak egy-egy állomása és az ott szerzett új ismeretek jól kirajzolják az akadémiai doktori értekezésének a paradigmaváltásokat összekötő ívét. Több mint 140 jelentősebb tudományos cikk, tanulmány, könyv, könyvfejezet és meghívott előadás szerzője. Erdős-indexe: 3. A Pénzügyi Szemle és az International Journal of Technology, Modelling and Management folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. Oktatási tevékenységét miniszteri elismerő oklevéllel és „Kiváló oktató” címmel ismerték el. Idegen-nyelv ismerete: orosz, angol és japán. Kutatási témái: Neumann modellek, egyensúlyi növekedési pályák, turnpike a reducibilis gazdaságokban, stabilitás, bifurkáció, evolúció, termodinamika, komplex dinamikai rendszerek. Dinamikus és sztochasztikus nem egyensúlyi elméletek és modellek. A közgazdaságtudomány kérdéseinek természettudományos (science) közelítése.

PhD fokozatot szerzett hallgatói: Várpalotai Viktor 2009 és Morvai Endre 2015

Tudományos fokozatok, címek

[szerkesztés]
  • 1971 dr. univ MKKE
  • 1987 kandidátus MTA
  • 1994 PhD Osaka University
  • 1994 Dr.Habil BKAE
  • 2011 DSc MTA

Munkahelyei

[szerkesztés]
  • 1969–1973 MKKE, Népgazdaság tervezése tanszék, egyetemi tanársegéd
  • 1974–1987 MKKE, Népgazdaságtervezési Intézet, egyetemi adjunktus
  • 1988–1993 BKAE, Matematikai közgazdaságtan és ökonometria tanszék, egyetemi docens
  • 1994–2016 BCE, Matematikai közgazdaságtan és gazdaságelemzés tanszék, Matematikai közgazdaságtan és ökonometria tanszék, egyetemi tanár
  • 2016– Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa (2016).

Oktatott tárgyai

[szerkesztés]
  • Input-Output modellek
  • Többperiódusos tervezési modellek
  • Népgazdasági tervezés és irányítás
  • Analízis
  • Valószínűségszámítás
  • Lineáris algebra
  • Operációkutatás
  • Matematikai közgazdasági modellek
  • Bevezetés a közgazdasági dinamikába
  • Alkalmazott makroökonómia
  • Makroökonómia
  • Monetáris gazdaságok elemzése
  • Nemzetközi gazdaságtan
  • Makroökonómiai elemzések és stabilizációs gazdaságpolitikák
  • Dinamikus makroökonómia
  • Dinamikus optimalizációs modellek

Közéleti szerepvállalása

[szerkesztés]
  • 1973-1988 Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Operációkutatási Szakosztályának titkára
  • 1997- Magyar Közgazdasági Társaság tagja
  • 1992- Pan Pacific Input-Output Society tagja
  • 1992-1995 Országos Felsőoktatási- és Tudományos Tanács, Gazdasági Felsőoktatási Bizottság
  • 2011-2021- Pénzügyi Szemle, Szerkesztőbizottsági Tag és rovatvezető
  • 2010- International Journal of Technology, Modelling and Management, Member of Editorial Board
  • 1991–1993 Kari Tantervi Bizottság
  • 1992–1995 Közalkalmazotti Tanács elnöke
  • 1996–2002 Habilitációs Bizottság tagja
  • BCE Doktori Iskolájában 1998-tól előbb rendes, 2016-tól pedig emeritus törzstag

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Az MTMT adatbázisa 119 munkáját közölte. Összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségi száma 156. Külföldön megjelent tudományos közleményeinek a száma 19. Monográfiáinak és szakkönyveinek a száma 3.[10]
  • Web of Science 5 tanulmányát közölte.[11]
  • Móczár József 27 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[12]
  • Gazdaságirányítás és tervezés japán módra. KJK. Bp. 1987.
  • "Irreducible balanced and unbalanced growth paths : Business cycles and structural changes," Structural Change and Economic Dynamics, Elsevier, vol. 2(1), pages 159-176, June. 1991[13]
  • Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból: sztochasztikus és dinamikus nemegyensúlyi elméletek, természettudományos közelítések. Akadémiai Kiadó. 2008.
  • "Anatomy and Lessons of the Global Financial Crisis," Public Finance Quarterly, State Audit Office of Hungary, vol. 55(4), pages 753-775. 2010.[14]
  • "Noether's Theorem and the Lie Symmetries of Goodwin-model. Department of Mathematical Economics and Economic Analysis", Corvinus University of Budapest. 2016.[15]
  • Jozsef Moczar, "Arrow-Debreu Model versus Kornai-critique," Athens Journal of Business & Economics, Athens Institute for Education and Research (ATINER), vol. 3(2), pages 143-170, April. 2017.[16]
  • Közgazdasági Szemle – 2014. február. VITA. Móczár József: Rendszerváltás és közgazdaság-tudomány. 220-227.[17]
  • Közgazdasági Szemle – 2018.március. Kornai János és a neoklasszikus versus intézményi közgazdaságtan. 229-239.[18]
  • "János Kornai, and Neoclassical versus Institutional Economics," Acta Oeconomica, Akadémiai Kiadó, Hungary, vol. 68(supplemen), pages 73–83, January. 2018.[19]
  • "Barabási-Type Laws of Success, Networks and Public Funds in Hungarian Science". Public Finance Quarterly, State Audit Office of Hungary, vol. 64(1), pages 110-127. 2019.[20]
  • “Non-Uniqueness Through Duality in the von Neumann Growth Models“, Metro-economica , 1997, Vol. 48, pp. 280–299. Blackwell Publ. Co. Research Gate
  • “Growth Paths in the Leontief-type Dynamic Reducible Models (With a Case Study for Japan in the 60’s)”, Japan and the World Economy, 1997, Vol. 9, pp. 17–36. Elsvier, North-Holland Publ. Co. Research Gate
  • “Reducible von Neumann Models and Uniqueness”, Metroeconomica, 1995, Vol. 46, pp. 1–15.Blackwell Publ. Co. Research Gate
  • “Balanced and Unbalanced Growth Paths in a Decomposable Economy: Contributions to the Theory of Multiple Turnpikes “, Economic System Research, 1992, Vol.3, pp. 211–222. (Co-author: J. Tsukui). Carfax Publ. Co. Research Gate
  • “Irreducible Balanced and Unbalanced Growth Paths (Business Cycles and Structural Changes)”, Structural Changes and Economic Dynamics, 1991, Vol. 2, pp. 159–176. Oxford University Press. Research Gate
  • „Cyclical or turnpike growth: capital accumulation choices in some reducible von Neumann models”, Society and Economy in Central and Eastern Europe, 1995, Vol. 17, No. 4, pp. 32–291, JSTOR, Research Gate
  • The Arrow-Debreu Model of General Equilibrium and Kornai’s Critique in the Light of Neoclassical Economics, Oxford -College Press, Journal of Banking, Finance & Sustainable Developments, 2019, Vol.1, No.1, pp. 42–68, Research Gate
  • “Nöther Theorem and the Lie Symmetries in the Goodwin-Model”, In: F. Szidarovszky and G. I. Bischi (eds.): Games and Dynamics in Economics, 143-154, Springer Nature Singapore Pte Ltd, 2020.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1970 Művelődési Miniszter Elismerő Oklevele OM
  • 1976 Kiváló Oktató OM
  • 1981 Monbusho ösztöndíj OÖT
  • 1991 Visiting Professor Osaka University, ISER
  • 1991 Visiting Fellow East_West Center, Hawaii, USA
  • 1992 G. Agnelli ösztöndíj G. Agnelli
  • 1996 Fulbright Professzori ösztöndíj Fulbright Commitee, Hungary
  • 1997. a New York-i Tudományos Akadémia tagja, meghívás alapján
  • 2000, Széchenyi Professzori Ösztöndíj OM

Nyelvismeret

[szerkesztés]
  • japán középfok
  • angol középfok
  • orosz felsőfok

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Móczár József (2019): Barabási-féle sikertörvények, hálózatok és közpénzek a magyar tudományban, Pénzügyi Szemle, Vol. 64. No. 1. pp. 111-126, Research Gate.
  2. [1976-ban lefordította N. P. Fedorenko: Komplex népgazdasági tervezés c. könyvét, amelyet a KJK adott ki. ]
  3. Móczár József (1980): A népgazdaság tervezésének és irányításának tökéletesítése a KGST-országokban, Egyetemi Szemle, Vol. 2, No.2, pp. 149-151, JSTOR.
  4. Móczár, J. (1991): Irreducible balanced and unbalanced growth paths (Business cycles and structural changes), Structural Change and Economic Dynamics, No. 2. pp: 159-176.
  5. Móczár, J. (1995): Cyclical or turnpike growth: capital accumulation choices in some reducible von neumann models, Society and Economy in Central and Eastern Europe, Vol.17. No.4. pp: 32-191, JSTOR, Research Gate.
  6. Czeglédi, P. (2009): Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból (Chapters from Modern Economic Science), Acta Oeconomica, Vol. 59. No. 1 (March), 103-107, JSTOR.
  7. Móczár, J. (2019): Arrow-Debreu Model of General Equilibrium and Kornai’s Critique in the Light of Neoclassical Economics, Journal of Banking, Finance, and Sustainable Development, Vol. 1. No.1. pp: 43-68
  8. Móczár, J. (2020): Nöther’s Theorem and the Lie Symmetries in the Goodwin Model, In: Szidarovszky, F. - G. I. Bischi (eds): Games and Dynamics in Economics, Springer Nature Singapore Pte. Ltd.
  9. Goodwin, H. R. (1967): A growth cycle, in: Feinstein, C. H. (ed.) Socialism, Capitalism, and Economic Growth, Cambridge University Press, Cambridge, UK.
  10. Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
  11. Móczár József. Web of Science. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
  12. JSTOR: Search Results. www.jstor.org. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  13. Moczar, Jozsef (1991. november 4.). „Irreducible balanced and unbalanced growth paths : Business cycles and structural changes” (angol nyelven). Structural Change and Economic Dynamics 2 (1), 159–176. o. 
  14. Móczár, József (2010. november 4.). „Anatomy and Lessons of the Global Financial Crisis” (angol nyelven). Public Finance Quarterly 55 (4), 753–775. o. 
  15. Moczar, Jozsef (2016. október 13.). „Noether's Theorem and the Lie Symmetries of Goodwin-model” (angol nyelven). 
  16. Moczar, Jozsef (2017. november 4.). „Arrow-Debreu Model versus Kornai-critique” (angol nyelven). Athens Journal of Business & Economics 3 (2), 143–170. o. 
  17. Rendszerváltás és közgazdaság-tudomány
  18. Kornai János és a neoklasszikus versus intézményi közgazdaságtan
  19. Móczár, József (2018. november 4.). „János Kornai, and Neoclassical versus Institutional Economics” (angol nyelven). Acta Oeconomica 68, 73–83. o. 
  20. Móczár, József (2019. november 4.). „Barabási-Type Laws of Success, Networks and Public Funds in Hungarian Science” (angol nyelven). Public Finance Quarterly 64 (1), 110–127. o. 

Források

[szerkesztés]