Mű Cassiopeiae – Wikipédia
μ Cassiopeiae | |
Más jelölések | 30 Cas, BD+54 223, FK5 1030, GSC 3673-1929, HD 6582, HIP 5336, HR 321, PPM 26046, SAO 22024, STT 551, CCDM 01080+5455A, IDS 01016+5427, WDS 01083+5455, NSV 405[1] |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Kassziopeia |
Epocha | J2000,0 |
Rektaszcenzió | 01h 08m 16,3942s[1] |
Deklináció | +54° 55′ 13,221″[1] |
Távolság | 24,63[2] fé, 7,55[1] pc |
Látszólagos fényesség | 5,12[1] |
Abszolút fényesség | 5,7794[2] |
Színkép típusa | G5Vb[1] |
Pályaadatok | |
Évi parallaxis | 0,13242"[1] |
Radiális sebesség | -97,2 km/s[1] |
Sajátmozgás | |
rektaszcenzióban | 3,4219 "/év[1] |
deklinációban | -1,60035 "/év[1] |
teljes sajátmozgás | 3,7776 "/év |
égi iránya | 115,06° |
Fizikai adatok | |
Tömeg | 1,2×1030 kg, 0,60 M☉ |
Luminozitás | 0,4057[2] L☉ |
Forgási adatok | |
Radiális forgási sebesség | 2,4 km/s[3] |
A μ Cassiopeiae a Kassziopeia csillagkép egyik halvány fősorozati csillaga, a Napunknál kisebb sárga törpe. Távolsága 24,63 fényév.
Leírása
[szerkesztés]A csillag Bayer szerinti jele μ, Flamsteed listájában 30-as sorszáma van. Arab eredetű neve, a Marfak ma már ritkán használatos. Felszíni hőmérséklete és luminozitása a Napénál kisebb. Ebből kifolyólag - bár közel van hozzánk - szabad szemmel csak fényszennyezéstől mentes, sötét égen látható. Távcsöves megfigyelésével megállapították, hogy sajátmozgása jelentős, majdnem eléri az évi 4 ívmásodpercet.
Környezete
[szerkesztés]Amikor a Kassziopeia csillagkép felső delelésben van, azaz M alakot mutat, akkor a közepétől felfelé a zenit irányában, attól mintegy 7 fokra található a μ Cas, az 1 magnitúdóval fényesebb θ Cas-tól fél fokkal NyÉNy-i irányban. A csillagkép α-γ-δ-θ(μ) csillagai egy szabályos paralelogrammát alkotnak.
Megfigyelése
[szerkesztés]Kettőscsillag
[szerkesztés]A csillagnak vizuális észlelés szerint közeli társai nincsenek. Otto Struve 1832-ben 50″ távolságban egy 13m-s (F betűjelű), 276″ (4,5 ívperc) távolságban egy 11,3m-s (B betűjelű) kísérőt mért. Az előbbit 1854-ben még egyszer mérték, azután a főcsillag távolodása folytán elvesztette jelentőségét. A B komponensről 1998-cal bezárólag összesen 14 mérés található a WDS adatbázisában, ahol e két pár az STT 551 nevet viseli.
Sherburne Wesley Burnham, kettőscsillagokkal foglalkozó neves amerikai csillagász az 1900-as évek elején kezdte vizsgálni a nagy sajátmozgású csillagokat: a μ Cas 1907-ben került sorra. Az E betűjelű 12,3m fényességű csillagot 87,7″ távolságúnak mérte, róla azóta sem született több mérés. A kicsivel fényesebb, 12m-s C komponens 205,8″ távolságban található. Érdekessége, hogy nagyobb nagyítás két csillagra bontja. amelyek egymástól 4,2″ távolságban vannak: ez a CD pár, amelynek egy további mérése ismert 1998-ból. A kettősség okozza azt, hogy a GSC katalógusban non-star objektumként szerepel. Az AC, CD és AE párok BUP 14 néven ismertek.[4]
Az alábbi térképrészlet bemutatja a μ Cas megtett útját 1830 és 2000 között a környezethez viszonyítva (az „s” jelű csillag nem katalogizált, de amatőr megfigyelése van), a táblázat pedig felsorolja a mért halványabb csillagokat és a rájuk vonatkozó paraméterek változását.
Komponens betűjele | GSC sorszám (zónasz. 3673) | Szögtávolság | Pozíciószög |
---|---|---|---|
B | 194 | 1897-ig csökken (185″-re) | növekszik |
CD | 40 (non-star) | 1955-ig csökken (105″-re) | növekszik |
E | 119 | 1927-ig csökken (45″-re) | növekszik |
F | 134 | 1842-ig csökken (28″-re) | csökken |
A felsorolt optikai kísérők mellett a csillagnak van egy fizikai társa is. 1973-ban W.C. Wickes fedezte fel a nagyon közeli, 10,7m fényességű társat, így a megfelelő katalógusokban WCK 1 Aa,Ab névkóddal található meg. A Drummond és munkatársai által számított pályát 1995-ben publikálták, amely szerint a keringési periódus 21,7 év. 2011-ben a komponensek szögtávolsága 1,48″, és szorosodik.[5]
Fényesség változás
[szerkesztés]Feltételezett változócsillag, 5,15-5,21m között változó fényességgel.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j SIMBAD lekérdezés: 30 Cas
- ↑ a b c ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
- ↑ Abundances in the Local Region II: F, G, and K Dwarfs and Subgiants, SIMBAD
- ↑ WDS adatbázis lekérdezés 2011. február 1.
- ↑ Sixth Catalog of Orbits of Visual Binary Stars. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
- ↑ Guide 8.0
Források
[szerkesztés]