Ma-hedzs – Wikipédia

Ma-hedzs (felső-egyiptomi 16. nomosz)
Ma-hedzs nomosz szimbóluma, II. Hnumhotep Beni Haszán-i sírjából
Főváros	Herwer vagy Menat Hufu
Elhelyezkedése
é. sz. 27° 45′, k. h. 30° 45′27.75, 30.7527.750000°N 30.750000°EKoordináták: é. sz. 27° 45′, k. h. 30° 45′27.75, 30.7527.750000°N 30.750000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ma-hedzs témájú médiaállományokat.

Ma-hedzs az ókori Egyiptom 42 nomoszának (közigazgatási egységének) egyike; Felső-Egyiptom 16. nomosza.^[1] Nevét a kardszarvú antilopról kapta. Ma Minja kormányzóság területén található, Minja városa környékén.

Már Dzsószer idejében említik, az uralkodó piramiskomplexumában talált edényeken. Az Óbirodalom végén élt kormányzóit a mai Závijet el-Majitín közelében temették el.^[2]

A nomosz középbirodalmi történelmének nagy részét kormányzói sziklába vájt sírjaiból ismerjük, Beni Hasszánból.^[1] Több más nomoszhoz hasonlóan Ma-hedzs is az első átmeneti korban tett szert jelentőségre, mikor a központi királyi hatalom meggyengülésével a helyi kormányzók egyre nagyobb hatalomra tettek szert. A korszak végén, mikor a thébai XI. dinasztia uralkodói már közel álltak ahhoz, hogy legyőzzék a rivális hérakleopoliszi X. dinasztiát, Ma-hedzs kormányzója, az addig semleges III. Baket átállt a thébaiak oldalára.^[3] Az őt követő kormányzók jelentős vagyonra tettek szert a XI. dinasztia korának végétől a XII. dinasztia uralmának közepéig, amint az hatalmas, szépen díszített Beni Hasszán-i sírjaikból látszik. Némelyikük, például III. Hnumhotep az országos jelentőségű „A keleti sivatag felügyelője” címet is viselte.^[1]

III. Szenuszert uralkodása alatt a nomosz kormányzóinak hatalma jelentősen csökkent, ebből az időből nem ismert kormányzói temetkezés innen.^[4] A második átmeneti korban a nomosz beolvadt a szomszédos Wenetbe (felső-egyiptomi 15. nomosz), és önálló közigazgatási egységként megszűnt.^[5]

A nomoszban számos jelentős város volt, de nagy részük elhelyezkedése nem ismert pontosan.^[1][6]

• Mernofer (Akórisz; ma Tihna el-Gebel),
• Menat Hufu (talán a mai Minja),
• Hebenu (talán Kóm el-Ahmar),
• Neferuszi (ismeretlen),
• Herwer (talán Hur).

Nem tudni pontosan, melyik lehetett a főváros, talán Herwer, bár az, hogy a kormányzók nekropolisza a feltehetőleg Menat Hufu közelében fekvő Beni Hasszánban volt, és az, hogy egyes kormányzók, pl. I. Hnumhotep, Menat Hufu polgármesterei is voltak, arra utal, ez a város lehetett az.^[1]

Az I. Szenuszert Fehér kápolnájában talált feliratok szerint Ma-hedzs nomosz helyi istene a hebenui Hórusz volt. Neferusziban Hathort, Herwerben a Hnum-Heket párost tisztelték.^[1][7]

A XI. dinasztia végén és a XII. dinasztia idején ismert kormányzók családfája (a dinasztiaváltás nagyjából a 3.-4. nemzedéknél következik be). A kormányzók neve aláhúzva.^[8]

• Browarski, Edward. The Hare and Oryx Nomes in the First Intermediate Period and Early Middle Kingdom, Egyptian Culture and Society: Studies in Honour of Naguib Kanawati. Conseil Suprême des Antiquités de l'Égypte, 31–85. o. (2010). ISBN 978-977-479-845-0 

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Oryx nome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.