Maasmechelen – Wikipédia

A „Maasmechelen” lehetséges további jelentéseiről lásd: Mechelen.

Maasmechelen
Maasmechelen címere Maasmechelen zászlaja
Maasmechelen város elhelyezkedése Limburg tartományban
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Limburg
Járás	Tongeren
Kerületei	Eisden Leut Mechelen-aan-de-Maas Meeswijk Opgrimbie Vucht Boorsem Uikhoven
Polgármester	Georges Lenssen (Open VLD)
Irányítószám	3630
Körzethívószám	089
Testvérvárosok	Lista Škofja Loka (Szlovénia)
Népesség
Teljes népesség	38 193 fő (2018. jan. 1.)[1]
Gazdaság
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 59′ 48″, k. h. 5° 42′ 09″50.9967, 5.702550.996700°N 5.702500°EKoordináták: é. sz. 50° 59′ 48″, k. h. 5° 42′ 09″50.9967, 5.702550.996700°N 5.702500°E
Maasmechelen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maasmechelen témájú médiaállományokat.

Maasmechelen belga település a flandriai Limburg tartományban, a tongereni járás területén található. A városnak a résztelepülésekkel együtt 36661 lakosa van^[2] (a helyi megnevezésük maasmechelaar^[3]

A település legnagyobb része a Maas (Meuse) folyó völgyében fekszik, és közvetlenül határos Hollandiával. A település nyugati része, amely Zutendaal és As városokkal szomszédos, a Kempen fennsíkon található. A két földrajzi egység közötti szintkülönbség helyenként eléri a 45 métert.

Közigazgatásilag Maasmechelen része még Mechelen-aan-de-Maas, Vucht, Leut, Meeswijk, Uikhoven, Eisden, Opgrimbie, Boorsem és Kotem települések.

Maasmechelent legkönnyebben az E314-es autópályán lehet megközelíteni Brüsszel, Leuven vagy Aachen felől. A Mass folyóval nagyjából párhuzamosan fut az N78-as út, amely Maasmechelent és résztelepüléseit köti össze.

Eisden település északi részén 1907-ben kezdte meg a kőszén bányászatát az S.A. Charbonnages Limbourg-Meuse vállalat, amely 1923-1987 között N.V coal mines Limburg-Maas néven működött. A bánya egyes épületei még ma is láthatók, területének egy részén található ma a Maasmechelen Village bevásárlófalu. A bánya épületeinek nagy részét 1987 után lerombolták, a maradékban ma önkormányzati iskola, szálloda, kávézó és mozi működik. A bánya aknái felett épített tornyokat ipari emlékműként őrizték meg.

A bánya munkásai számára Eisden, Vucht, Mechelen és Opgrimbie településeken lakóövezeteket építettek, majd később szociális lakóövezeteket alakítottak ki itt. A környéken nagy nehézséget okoz az építtetőknek, hogy a használaton kívüli aknák, járatok beomolhatnak, amely a talaj megsüllyedését és a házak instabillá válását okozhatja. Emellett a talajvizet is állandóan ki kell pumpálni a járatokból, a vizet tisztítás után Limburg tartomány nagy részén ivóvízként használják.

A bányaművelés a környék lakosságát is befolyásolta: a munkások nagy számban érkeztek Hollandiából, Lengyelországból, Olaszországból és Törökországból, leszármazottaik ma is itt élnek. Ezen kívül szlovén és görög bevándorlók is érkeztek – a becslések szerint a mai lakosság fele nem belga származású.

• Maasmechelenben számos olasz és görög étterem található
• A belvárosban speciális török és olasz boltok és szupermarketek működnek
• A városban egy nagyobb (török) és két kisebb (marokkói) mecset szolgálja ki a helyi muzulmán közösséget. ezen felül egy görök katolikus templom is működik itt. Eisden-Tuinwijk-ban található a bányakatedrális, amelyet a helyi bányászok védőszentjének, nikomédiai Szent Borbálának szenteltek.
• A városban és környékén számos fesztivált rendeznek minden évben:
  • meglepő módon a karnevál november 11-én kezdődik Maasmechelenben
  • a De Limburgse Stripbelofte keretén belül minden évben ide gyűlnek a belga képregények rajongói és rajzolói
  • nyaranként önkéntesek rendezik a kétnapos Moshvalleyfest metálzenei fesztivált
  • a helyi infjúsági központ közreműködésével szervezik a Glitz zenei fesztivált a techno/elektro zene kedvelőinek

A holland De partizanen című tévésorozatot,^[4] amely egy második világháborús holland partizáncsoportnak állított emléket, Leut faluban és környékén forgatták. A sorozat érdekessége, hogy a szereplők a helyi limburgi nyelvjárást használták.

A város közepén található szökőkútban 2006-ban horogkeresztet véltek felfedezni a GoogleEarth használói.^[5] A polgármester ígéretet tett a szökőkút átépítésére, bár a földről a kereszt nem látható.

• A település területén fekszik a Hoge Kempen belga nemzeti park jelentős része. A nemzeti park egyik hivatalos "bejárata" (Toegangspoort), a Mechelse Heide itt található.^[6] A bejárat közelében kávézó, kempingek és a nemzeti parkon keresztül vezető ösvények kiindulási pontja található.
• A régi eisdeni vasútállomás közelében található a Het Kolenspoor kisvonat végállomása, amely a nemzeti parkon keresztül viszi az utazókat a régi limburgi bányákat a belga nemzeti vasúthálózattal összekötő síneken.
• A Maas folyó árterében található a 280 hektáros de Maaswinkel. A kiemelkedően szép területen gyalog- és kerékpárút-hálózatot építettek ki.^[7][8] Leut falu környékén 1981 óta legelésznek a lengyel eredetű konik kislovak.
• Maasmechelen környéke kiterjedt kerékpárúthálózattal rendelkezik, amelyet 1995 óta a helyi Regionaal Landschap Kempen en Maasland kezelésébe tartozik.^[9] A kerékpárút-hálózatot az eisdeni Hugo Bollen, volt bányamérnök tervezte meg és jól kijelölt csomópontjaival igen könnyű tájékozódást tesz lehetővé.^[10]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Maasmechelen című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Maasmechelen hivatalos weblapja