Mahálfalva – Wikipédia
Mahálfalva (korábban Mahálfalu; szlovákul: Machalovce, németül: Machelsdorf) Szepesjánosfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik, Szepesjánosfalva keleti végét alkotja.
Története
[szerkesztés]A falu helyén már az újkőkorban emberi település állt, a vonaldíszes kultúra népe lakott itt. A korai bronzkorban a pilinyi, majd a la théne-i és a puhói kultúra települései voltak ezen a helyen.
A mai települést 1229-ben „villa Mohol” néven említik először. 13. századi birtokosáról: Moholról kapta a nevét. 1260-ban „Mochol”, 1298-ban „Machal”, 1412-ben „Mahelstorff” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A szepesi lándzsás kerület része, nevezetes családjai a Benschik, Hadbavny, Sváby és Mahálfalvi családok. 1787-ben 46 házában 235 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 299 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Machalfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Csötörtökhely és Horka közt, mindeniktől egyenlő távolságra a postautban: 295 kath., 2 evang. lak. F. u. Mercz, Záborszky, Verbovszby s mások.”[1]
1912-ben Csontfalut csatolták hozzá.[2] A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
1963-ban Csontfaluval együtt Szepesjánosfalvához csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Gyalay Mihály 1997: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. Budapest, 1008.
Források
[szerkesztés]- 2021 Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259-1437)