Marit Malm Frafjord – Wikipédia

Marit Malm Frafjord
Személyes adatok
Születési dátum	1985. november 25. (38 éves)
Születési hely	Tromsø, Norvégia
Állampolgárság	norvég
Magasság	182 cm
Poszt	beálló
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 2001–2002 Rapp SK 2002–2010 Byåsen IL 2010–2014 Viborg HK 2014–2017 Larvik HK 2017–2018 CSM București 2018–2022 Team Esbjerg
Válogatottság2
2005–2021 Norvégia 223 (424)[1]
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. augusztus 8. * Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marit Malm Frafjord témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Norvégia színeiben Kézilabda Olimpiai játékok arany 2008, Peking arany 2012, London bronz 2016, Rio de Janeiro bronz 2021, Tokió Világbajnokság ezüst 2007, Franciaország bronz 2009, Kína arany 2011, Brazília Európa-bajnokság arany 2006, Svédország arany 2008, Macedónia arany 2010, Norvégia/Dánia ezüst 2012, Szerbia arany 2016, Svédország arany 2020, Dánia

Marit Malm Frafjord (Tromsø, 1985. november 25. –) világ-, kétszeres olimpiai- és ötszörös Európa-bajnok norvég válogatott kézilabdázó, beálló.

Frafjord átlövőként kezdett kézilabdázni, első profi csapatában, a Rapp SK-ban kezdett beálló pozícióban játszani.^[2] 2007-ben a Byåsen IL-lel Kupagyőztesek Európa-kupája döntőt játszott, a döntő két mérkőzésén összesen 10 gólt szerzett, csapata így is kikapott a román CS Oltchim Râmnicu Vâlcea-tól. 2010-ben leigazolta a Bajnokok ligája címvédője, a Viborg HK. 2014-ben csapata bejutott a KEK döntőjébe, de Frafjord a bajnokság közepén Achilles sérülést szenvedett, így a szezon utolsó felében már nem léphetett pályára, a csapata a döntőben azonban nélküle is győzni tudott az orosz Zvezda Zvenyigorod ellen. Három csapattal is szerepelhetett a Bajnokok ligájában, legeredményesebb szezonja a 2016–2017-es volt, amikor 57 gólt szerzett, és az All-star csapatba is beválasztották.^[3] 2017 év elején meghosszabbította a norvég csapatnál lejáró szerződését, amely tartalmazta azt a kitételt, hogy más érdeklődő esetén felbontható az anyagi gondokkal küzdő csapattal kötött szerződése. Egy hónap múlva végül a román CSM București ajánlatát fogadta el.^[4]

A norvég válogatottban 2005 óta játszik, posztján a világ egyik legjobb beállósával, Heidi Løke-vel kellett osztoznia. A 2012-es Európa-bajnokság után egy időre sérülései és motiváltságának elvesztése miatt lemondta a válogatottságot. A 2016-os olimpia előtt jelezte a szövetségi kapitánynak, Þórir Hergeirssonnak, hogy újra kész szerepelni a válogatottban.^[5] Nyert négy Európa-bajnokságot, egy világbajnokságot, részt vett három olimpián, amelyről kétszer győztesként, egyszer bronzérmesként térhetett haza.

• Olimpiai bajnok: 2008, 2012
  • Bronzérmes: 2016, 2021
• Világbajnokság győztese: 2011
  • Ezüstérmes: 2007
  • Bronzérmes: 2009
• Európa-bajnokság győztese: 2006, 2008, 2010, 2016, 2020
  • Ezüstérmes: 2012
• Norvég bajnokság győztese: 2015, 2016, 2017
• Norvég kupa
  • Győztes: 2007, 2014, 2015
  • Ezüstérmes: 2004, 2005, 2006, 2008, 2009
• Dán bajnok: 2019, 2020
• Bajnokok ligája
  • Bronzérmes: 2015, 2018
• Bajnokok ligája legjobb beállósa: 2017
• Kupa Győztesek Kupája
  • Győztes: 2014
  • Ezüstérmes: 2007, 2012
• EHF-Kupa
  • Ezüstérmes: 2019

• Adatlapja az EHF oldalán (angol nyelven). EHF. (Hozzáférés: 2017. május 8.)^{[halott link]}