Peloponnészosz – Wikipédia

Peloponnészosz (Πελοπόννησος)
Peloponnészoszi panoráma
Peloponnészoszi panoráma
Közigazgatás
Ország Görögország
Legnagyobb településPátra
Népesség
Teljes népességismeretlen
Pátra népessége173 600 fő (2021)[1] +/-
Földrajzi adatok
FekvéseFöldközi-tenger
Terület21 549,6 km²
Tengerszint feletti magasság
  • 2407
  • 994
m
Legmagasabb pontHágiosz Ilíasz (2407 m)
Elhelyezkedése
Peloponnészosz (Görögország)
Peloponnészosz
Peloponnészosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 20′ 59″, k. h. 22° 21′ 08″37.349722°N 22.352222°EKoordináták: é. sz. 37° 20′ 59″, k. h. 22° 21′ 08″37.349722°N 22.352222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Peloponnészosz témájú médiaállományokat.

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre. Teljes egészében Görögországhoz tartozik.

Földrajza

[szerkesztés]
A Peloponnészoszi-félsziget az űrből

A félsziget területe 21 549 km². A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, azaz nem érintkezik az európai szárazfölddel.

A csatorna a Korinthoszi iszthmoszt vágta át, egy keskeny földhidat, amely a történelmi időkben a Peloponnészosz egyetlen kapcsolata volt a görög szárazfölddel. 2004-ben adták át a Peloponnészoszt a szárazfölddel északon összekötő Rio–Antirrio hidat.

A félsziget partvidéke erősen tagolt, belső területe jórészt hegyvidék. Legmagasabb pontja a Tajgetosz-hegységben van (2404 m). A Peloponnészosznak négy déli irányban futó félszigete van: Messzénia, a Mani-félsziget, a Malea-fok (vagy Epidaurosz Limera) és északkeleten az Argolisz.

Partjai közelében két szigetcsoport terül el: keletre az Argo-Szaronikosz szigetek, nyugatra a Jón-szigetek (ez utóbbiakhoz tartozik a Peloponnészosztól délre fekvő Küthéra szigete is).

Gyakoriak a földrengések errefelé (lásd: 2008-as peloponnészoszi földrengés).

Történelme

[szerkesztés]

Mai neve a görög mitológiából származik, nevezetesen a Pelopsz nevű hős történetéből, aki a monda szerint meghódította a területet. A Peloponnészosz név azt jelenti: Pelopsz szigete.[2] A középkorban máshogy nevezték: neve Morea volt. A nép etimológia szerint ezt a nevet azért kapta, mert amikor a keresztesek ideérkeztek, sok eperfát találtak itt (az eperfa görög neve moreai), amelyeket a virágzó selyemipar hasznosított.

Ókori története

[szerkesztés]
Mükéné vára

A félszigetet a történelem előtti időktől lakják. A legkorábbi idők görög civilizációja, a bronzkori égei civilizáció, vagy mükénéi kultúra központja a peloponnészoszi Mükéné volt, a félsziget északkeleti csücskében. A görög klasszikus antikvitás virágkorában a Peloponnészosz az események középpontjában állt nagyhatalmú városállamai miatt. Sorsdöntő, véres csatákat vívtak területén. Itt volt az ókori Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz és a félsziget volt a Peloponnészoszi Szövetség magja. A félsziget részt vett a görög–perzsa háborúkban, majd i. e. 431 és 404 közt a peloponnészoszi háború hadszínterévé vált.

A felemelkedő Róma i. e. 146-ban hódította meg. A félszigetből lett Achaea provincia. Ezt követően a Peloponnészosz évszázadokra a Bizánci Birodalom része lett.

A bizánciaktól később a félsziget bizonyos területeit a Velencei Köztársaság szerezte meg. A frankok 1205-ben alapították meg Achaea hercegséget a Peloponnészosz északi felében. A velenceiek több kikötővárost alapítottak, amelyek a 15. századig virágoztak, mint Monemvaszia, Pülosz és Koroni. A bizánciak a félsziget déli részét tudták megtartani és ezeket a területeket a Spárta közelében lévő megerődített városból, Müsztraszból kormányozták. A 13. század közepétől a 15. század közepéig uralmuk szilárd volt, 1458 és 1460 közt azonban összeomlott a Peloponnészoszon az oszmán törökök támadásai alatt.

1669 és 1718 között a félsziget bizonyos részeit ismét a velenceiek vették birtokukba, elfoglalva a törököktől, de a török uralom ekkor még erős volt ebben a régióban, bár időnként felkelések törtek ki ellene a Mani-félszigeten, a Peoloponnészosz legdélibb részén.

Régészeti feltárási helyei

[szerkesztés]
Tirünsz

A félszigeten jelentős feltárási helyek vannak különböző korokból, a bronzkortól a középkorig. A legjelentősebbek:

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]
Görögország és a Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félszigetet közigazgatásilag hét prefektúrára (görögül νομοί [nomoi]) osztották. A hét prefektúra két régióba esik.

Városok

[szerkesztés]

A félsziget fontosabb városai a 2001-es cenzus népességadataival:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2021 Greek census
  2. Robert Graves: A görög mítoszok I-II. (The greek myths, 1955), fordította: Szíjgyártó László, Európa Könyvkiadó, 1981, Budapest, ISBN 9630719754, II/44 oldal.

További információk

[szerkesztés]