Nádi tücsökmadár – Wikipédia
Nádi tücsökmadár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Locustella luscinioides (Savi, 1824) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nádi tücsökmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi tücsökmadár témájú kategóriát. |
A nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Európa és Ázsia nyugati részén él. A nagyobb nádasok és gyékényesek lakója. Telelni Afrikába vonul, a Nílus völgyét követve egészen a trópusokig.
Alfajai
[szerkesztés]- Locustella luscinioides luscinioides (Savi, 1824) – északnyugat-Afrikától dél-Angliáig, dél-Finnországig, az Urál-hegység középső részéig és a Balkán-félszigetig költ, nyugat-Afrikában telel;
- Locustella luscinioides fusca (Severtsov, 1873) – költési területe Izraeltől Kis-Ázsián, északkelet-Iránon és közép-Kazahsztánon keresztül északnyugat-Afganisztánig és nyugat-Kínáig terjed, északkelet-Afrikában telel;
- Locustella luscinioides sarmatica (Kazakov, 1973) – költési területe kelet-Ukrajnától a Volga völgyén keresztül a Urál-hegység északi oldaláig terjed, északkelet-Afrikában telel.
Megjelenése
[szerkesztés]Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18–21 centiméter, testtömege pedig 14–17 gramm. Tollazata világosbarna, mintázat nélkül. Háti része sötétebb, vörösesbarna.
Életmódja
[szerkesztés]Szúnyogokkal, hernyókkal, pókokkal és tegzesekkel táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]A hím április végétől énekével csábítja a tojót. A fészekhez való száraz nádat a hím gyűjti és a tojó készíti el a fészket, legfeljebb 30 centiméterre a mocsár, vagy a víztükör felett. Fészekalja 4-6 darab 25 milliméteres nagyságú tojásból áll, melyeken 12-13 napig kotlik a tojó, míg a táplálékról a hím gondoskodik. A fiókák még 12-14 napot töltenek a fészekben, mire önállóak lesznek.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Állománya 13 000-30 000 példány.
Védettsége
[szerkesztés]A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján még, mint nem védett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 16.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja