Nárcisztikus személyiségzavar – Wikipédia

Nárcisztikus személyiségzavar
Caravaggio festménye, amelyen Narkisszosz a folyótükörben megpillantja önmagát és azon nyomban magába szeret
Caravaggio festménye, amelyen Narkisszosz a folyótükörben megpillantja önmagát és azon nyomban magába szeret

DiseasesDB000934
MedlinePlus000934
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárcisztikus személyiségzavar témájú médiaállományokat.

A nárcisztikus személyiségzavar (angolul: narcissistic personality disorder, NPD) egy személyiségzavar, amelyet élethosszig tartó túlzott önjelentősségérzés, túlzott csodálatszükséglet és a mások érzései iránti együttérzés képességének csökkenése jellemez. A nárcisztikus személyiségzavar a személyiségzavarként ismert tágabb kategória egyik altípusa.[1][2] Gyakran társul más mentális zavarokkal, és jelentősen társul funkcionális károsodás és pszichoszociális fogyatékosság.[1]

A személyiségzavarok a mentális zavarok egy osztálya, amelyeket tartós és rugalmatlan maladaptív viselkedési, megismerési és belső tapasztalati minták jellemeznek, amelyek számos kontextusban megjelennek, és eltérnek bármely kultúra által elfogadottaktól. Ezek a minták a korai felnőttkorban alakulnak ki, és jelentős szorongással vagy károsodással járnak.[3][4][5] A személyiségzavarok diagnosztizálásának kritériumait a Betegségek nemzetközi osztályozása (ICD) hatodik fejezete és az Amerikai Pszichiátriai Társaság által publikált Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) közli.

Nincs szabványosított terápiás módja.[6][7] Más mentális zavarokkal való magas komorbiditása befolyásolja a kezelés megválasztását és az eredményeket.[6] A pszichoterápiás kezelések általában két kategóriába sorolhatók: pszichoanalitikus/pszichodinamikus és kognitív viselkedésterápia, mindkettő terápiába való integrálásának egyre nagyobb támogatása mellett.[8][9]A kezelések hatékonyságát meghatározó tanulmányok azonban szinte teljesen hiányoznak.[7] A mentális zavarral kapcsolatos szubjektív tapasztalatok, valamint a kezeléssel való egyetértés és az azzal való elkötelezettség mértéke nagymértékben függ a változásra irányuló motivációtól.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b (2015. május 1.) „Narcissistic personality disorder: diagnostic and clinical challenges”. The American Journal of Psychiatry 172 (5), 415–422. o. DOI:10.1176/appi.ajp.2014.14060723. PMID 25930131. 
  2. Diagnostic and statistical manual of mental disorders : DSM-5., 5th, Arlington, VA: American Psychiatric Association, 72–669. o. (2013. november 4.). ISBN 978-089-042-554-1. OCLC 830807378 
  3. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth, Arlington, Virginia: American Psychiatric Association, 646–49. o. (2013). ISBN 978-0-89042-555-8 
  4. (1993) „European views on personality disorders: a conceptual history”. Comprehensive Psychiatry 34 (1), 14–30. o, Kiadó: W.B. Saunders Ltd. DOI:10.1016/0010-440X(93)90031-X. PMID 8425387. 
  5. Disorders of Personality: DSM-IV and Beyond. New York City: John Wiley & Sons, Inc., 226. o. (1996). ISBN 978-0-471-01186-6 
  6. a b Narcissistic Personality Disorder, StatPearls. Treasure Island, Florida: StatPearls Publishing (2022. november 4.) 
  7. a b (2020. március 1.) „A clinician's quick guide to evidence-based approaches: Narcissistic personality disorder”. Clinical Psychologist, Melbourne, Australia 24 (1), 91–95. o, Kiadó: Australian Psychological Society. DOI:10.1111/cp.12214. ISSN 1328-4207. 
  8. (2018. július 5.) „Current understanding of narcissism and narcissistic personality disorder”. BJPsych Advances 24 (5), 305–315. o. DOI:10.1192/bja.2018.20. ISSN 2056-4678. 
  9. (2020. március 1.) „Dos and Don'ts in Treatments of Patients With Narcissistic Personality Disorder”. Journal of Personality Disorders 34 (Suppl), 122–142. o, Kiadó: Guilford Press. DOI:10.1521/pedi.2020.34.supp.122. PMID 32186986. 
  10. Personality Disorders and Pathology: Integrating Clinical Assessment and Practice in the DSM-5 and ICD-11 Era. American Psychological Association (2022. november 4.). ISBN 978-1-4338-3576-6