Nagy-Kaukázus – Wikipédia

A Nagy-Kaukázus (oroszul Большой Кавказ [Bolsoj Kavkaz], azeriül Böyük Qafqaz Dağları) a Kaukázus hegység fő hegylánca.

Mintegy 1200 kilométer hosszan nyúlik el nyugat-északnyugat-kelet-délkeleti irányban a fekete-tengeri Taman-félsziget (Oroszország) és a Kaszpi-tengeri Abşeron-félsziget (Azerbajdzsán) közt, az orosz Szocsitól csaknem az azeri Bakıig.

Hagyományosan három részre tagolják:

• Nyugat-Kaukázus, a Fekete-tengertől az Elbrusz hegyig.
• Középső-Kaukázus, az Elbrusztól a Kazbek hegyig.
• Kelet-Kaukázus, a Kazbektől a Kaszpi-tengerig.

Vonulatain fut az orosz-grúz és az orosz-azerbajdzsáni határ jórésze. A hegyeken és e határokon vág keresztül a Grúz hadiút, az Oszét hadiút és a transzkaukázusi főút.

• Elbrusz, 5642 m, Oroszország területén a földrajzi Európa legmagasabb hegycsúcsa
• Dühtau, 5205 m
• Kostan-Tau, 5151 m
• Rusztaveli-csúcs, 4859 m
• Shara, 5201 m
• Kazbek, 5047 m
• Tebulosz mta, 4493 m
• Diklosz mta, 4285 m
• Bazardüzü, 4466 m
• Babadag, 3629 m

Tbiliszi

Kutaiszi

Batumi

Szocsi

Szuhumi

Baku

Gəncə

Mahacskala

Vlagyikavkaz

Elbrusz

Kiszlovodszk

Nalcsik

Groznij

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Greater Caucasus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!