Naszád – Wikipédia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Naszád
Hajótípus	hajótípus
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A naszád igen népes és sokféle hajókategória. Meghatározása a különböző nyelvekben gyakran erősen eltér egymástól, de leginkább az angol pinnace elnevezésű hajótípusnak feleltethető meg, főleg a vitorlás hajók korában. A nyílt tengeri harcokban már a vitorlás korszakban is jelen voltak a kisebb méretű hajók, melyek gyorsaságukkal és könnyű tüzérségükkel segítik a nagyobb hajókat és bosszantják az ellenséget, ill. nagy előnyük az olcsó előállíthatóság.

A naszádok a páncélos hajók korszakában is megjelentek. A torpedó megjelenésével egy igen hatékony és olcsó, de veszélyes fegyvert kaptak. Léteztek melyek méretükhöz képest jelentős tűzerővel rendelkeznek már a csöves tüzérség korszakában is. Mára a rakétafegyverzet igen kiszélesíti a naszádok lehetőségeit. Az új meghajtás és technológia további előnyökhöz juttatták ezeket a kis hajókat. Legtöbbször a korlátozott hatótávolságuk miatt a partközeli vizeket ellenőrzik. A torpedónaszádok angol megnevezése viszont már torpedo boat, a még modernebb rakétahordozó naszádoké pedig fast attack craft.

100-550 t vízkiszorítású, gyors 30-40 csomós sebességű hadihajók. Az 1880-as években megjelent torpedónaszádok még lassúak voltak és 1-2-3 torpedóval felszerelve, a második világháborúban már dízelmotor meghajtásúak és igen veszélyesek a nagyobb hajókra. Mára ez csak fokozódott, könnyűszerkezetűek, leginkább a parti vizeket ellenőrzik, ill. a szigetek közötti területet, nyílt tengeri használatuk erősen korlátozott. Fegyverzetük 2-6 db torpedóvető, 1-2 db gépágyú és géppuskák.

Lassú, kisméretű hadihajó, melynek a fegyverzetéhez néhány könnyű- vagy mozsárágyú tartozott. Általában a sekély parti vizekben használták. A két világháború idején több 100-150 mm-es lövegeket helyeztek el rajtuk, vízkiszorításuk 100-2 000 t között mozgott. Esetenként könnyű páncélzattal is ellátták (páncélos ágyúnaszádok). A 19. és 20. századfordulón torpedófegyverzetet is kaptak és a torpedónaszádok közé sorolódtak.

A modern rakétás korszak új hajókategóriája. Irányított felszín-felszín osztályú rakétákkal (2-4-6-8 db) felszerelt hajók, esetenként a hajók méretétől függően torpedóvetőkkel, gépágyúkkal, géppuskákkal szerelik fel. Újabban könnyű légvédelmi rakéták is megjelentek az arzenálban.

Általában tengeri őrszolgálatot vagy megfigyelőszolgálatot, ezen belül partőrzési és kikötőőrzési feladatokat ellátó könnyűfegyverzetű kis hadihajó. Könnyű páncélzattal és fegyverzettel, vagy páncélzat nélküli gyorsjáratú hajók. Folyami szolgálatra is használhatóak. Az amerikai Parti Őrség használ őrhajókat, jelzésük WPB.

A leggyorsabb könnyű hadihajók. Gázturbinás meghajtással elérik az 50 csomós sebességet is. Vízkiszorításuk 40-120 t, fegyverzetük 1-2 gépágyú és rakétaindító, vagy tengeralattjárók elleni fegyverzet. A hajók hordszárnyaikkal 1-2 m-es hullámzásban is jól haladhatnak, de nagy fajlagos fogyasztásuk miatt csak kis hatótávolságúak, elsősorban partközeli tevékenységre alkalmasak.

Sebességük szintén jelentős: 60-70 csomó, de igen drága az üzemeltetésük, hangosak és így könnyen felderíthetőek, nehéz páncélozni őket, és csak könnyű fegyverzettel lehet felszerelni. Légcsavaros gázturbinával működtetik a hajókat. Csak kevés államban használják, és kevésbé terjedt el a nagy tüzelőanyag fogyasztása miatt.

• Bokor József (szerk.). Naszád, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Hogyan épült fel egy 18. századi vitorlás naszád? – YouTube-videó (angolul)