Nemere István – Wikipédia

Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít. Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk semleges nézőpontú legyen.

Nemere István
Nemere István az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2010. június.
Élete
Született	1944. november 8. (80 éves) Pécs
Nemzetiség	magyar
Szülei	Nemere Mária Nemere Ferenc
Házastársa	Szentgyörgyi Judit
Pályafutása
Írói álneve	Stewart Harrington, Tihanyi István és számos egyéb
Jellemző műfaj(ok)	Könnyű irodalom, műfordítás
Irodalmi irányzat	sci-fi, krimi, történelmi, ezoterika, ifjúsági, romantikus
Első műve	A rémület irányítószáma (1974)
Kitüntetései	European Science Fiction Society Award (1983)
Irodalmi díjai	Zsoldos Péter-díj (2005)[1]
Nemere István weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemere István témájú médiaállományokat.

Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista. Rendkívül termékeny író, 2024-ig több mint 800 könyve jelent meg magyar nyelven (ez átlagban évi több mint 18 könyvet jelent). Mintegy 11 millió példányban keltek el művei. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, ennek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás. Megrögzött optimista és kerüli a politikát.

2019 októberében megjelent 723. és 724. könyve, ezzel átvette a világrekordot Barbara Cartlandtól, mint a legtöbb művet jegyző író. ^[2] 80. születésnapjáig összesen 800 könyve jelent meg.^[3]

Eredeti családneve Niedermayer. Szülei javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban éltek; apja körzeti orvosi munkát vállalt, anyja pedig a háztartást vezette. Szemészorvos apja nehéz sorsú családból származott, ezért a családban csak az ő taníttatását tudták fizetni. Nemere Istvánt apja csak születése után két évvel láthatta először, miután hazatért a hadifogságból. Anyja vagyonos családból származott, és a társadalmi, illetve korkülönbség miatt a család ellenezte a házasságot, amelyet azonban végül mégis megkötöttek. Az államosítás idején anyai ági rokonai elveszítették vagyonukat, és a kommunista rendszerben megtűrt személyek lettek. Nagyszülei Tihanyba költöztek.

Nemere visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. Már tizenévesen alkotott olyan írásokat, amik felkeltették tanárai figyelmét. A középiskolát a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte, de itt is nehézségei voltak a tantárgyak többségével. Negyedikben három tantárgyból is megbukott, ezért később pótérettségit kellett tennie. Rossz magaviselete miatt az iskola nem javasolta, hogy tovább tanuljon, így filmrendezői ambícióit kénytelen volt elvetni. A gimnáziumi évek alatt sajátította el az eszperantó nyelvet.

1963-tól, az érettségi megszerzése után munkába állt, miután szülői nyomásra, kedvetlenül és sikertelenül próbálkozott azzal, hogy felvegyék a tanárképző főiskolára. Kezdetben gépgyári munkásként, majd erdészetben és könyvesboltban dolgozott. Budapesten töltötte le katonai szolgálatát. Ezután az Állami Térképészeti Hivatalnál dolgozott, majd boncsegéd lett, és boncolásokon is részt vett. Rövid ideig statisztaként dolgozott a Hunnia Filmgyárban.

1964 nyarán egy fiatal lengyel tanárnőnek és barátainak tolmácsolt eszperantó nyelven. A hölggyel közelebb kerültek egymáshoz, ezért elhatározta, hogy Lengyelországba látogat. 1966-ban feleségül is vette korábban megismert lengyel barátnőjét. 1967-ben megszületett lánya, Kinga. Öt és fél évig dolgozott a toruńi Kopernikusz Egyetem könyvtárában, de kezdetben szegényes lengyel szókinccsel kellett boldogulnia. Munkája mellett diplomáciai tolmácsként dolgozott, és megismerkedett az angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, szlovák és ukrán nyelv alapjaival is. Előadásokat tartott Magyarországról a lengyel érdeklődőknek.

Házassága válással végződött. Három évig albérletben lakott. Ekkor készítette első fordításait és novelláit, ezeket Magyarországra küldte és magyar újságokban publikálta.

1970-ben megpróbált nyugatra disszidálni, de a varsói repülőtéren feltartóztatták.

Új párt talált, aki zongoristaként dolgozott. Titokban könyvet írt Gagarinról, akiről úgy tartotta, hogy sosem járt a világűrben. 1972 januárjában lecsapott rá az SB (Służba Bezpieczeństwa; „Biztonsági Szolgálat” – a lengyel politikai titkosrendőrség), és közel 4000 oldalnyi magyar írást foglaltak le nála. Egy héttel később összeházasodott párjával.

A lengyel politikai hatóság folyamatosan vizsgálódott utána, de korábbi diplomácia kapcsolatainak köszönhetően a letartóztatást elkerülte. Végül még 1972-ben visszaszökött Magyarországra. Természetesen a magyar politikai titkosrendőrség is megfigyelés alatt tartotta, közel 13 évig feljegyzések készültek róla (bár erről Nemere akkor még nem tudott), de szabad mozgásában nem akadályozták. Írásaiban parapszichológiai témákat feszegetett, de a közlésre kiszemelt média vegyes lelkesedéssel fogadta műveit.

1972 őszén Esztergomban telepedett le, és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972–1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett.

Az 1970-es években sikerült több újságnál is megjelentetni írásait. Első könyve (A rémület irányítószáma - krimiregény) 1974-ben jelent meg, amelyet egyre több követett. Kezdetben saját nevén publikált ifjúsági írásokat, de azután főleg tudományos-fantasztikus regényeket írt. Ezenkívül publikált még krimiket, kaland- és később társadalomlélektani regényeket is.

1980-ban, A fantasztikus nagynéni címmel megjelent az első ifjúsági regénye, mellyel megindult a hírnév felé. 1981 óta már nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos könyvei ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették a nevét. Később egyre gyakrabban írt írói álnév alatt, néha női néven is. Napjainkban főleg történelmi témájú könyveket publikál, nem szokványos módon. Néhány évig egy tévécsatornánál interjú műsort vezetett. 2010-ben 411 ezer Nemere-kötet kelt el Magyarországon, 2011-ben pedig 380 ezer könyvét adták el.

1992-ben újra megnősült, feleségül vette Nemere Ilona újságírót, gasztronómiai szakírót.

2015-ig egy tanyán éltek az Alföldön.

2015-ben elvált és még abban az évben újranősült. Jelenlegi felesége Szentgyörgyi Judit, aki szintén regényírással foglalkozik. Nyíregyházára költöztek. 2019-ben házat vettek Tiszaeszlár Bashalom településrészében. Jól beilleszkedett a csendes falusi környezetbe,^[4] és folytatja az írást elhíresült mottója szerint:

„Minden áldott nap dolgozom, reggel öttől délután kettőig. Aztán elmegyek a kutyával sétálni, elolvasom az újságokat, délután pedig néha bekapcsolom a gépet másodjára is. Addig írok, amíg élek és addig élek, ameddig írok.”

2024 novemberében, röviddel 80. születésnapja után szívinfarktussal kórházba szállították.^[3]

Saját állítása szerint A pusztító című 1993-as film az ő 1986-os Holtak harca című művén alapul.^[5]

• 1982 A "Legjobb Európai Science-Fiction Író" cím – Európai Science-fiction Szövetség
• 1983 Az Év Könyve Jutalom – Svájc
• 1985 Az Év Könyve Jutalom – Olaszország

Újságcikkeket leszámítva 2020 november 22-éig 744 könyve jelent meg, emellett számos könyvet fordított lengyel nyelvből.

Bővebben: Nemere István műveinek listája

Könyvei felét különféle álneveken írta; 2017-ben saját honlapján 46 álnevét tünteti fel:^[6]

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
• Kortárs magyar írók 1945-1997
• Nemere István: A cenzúra a fejekben van (interjú) Archiválva 2018. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szerzői adatlapja a Molyon
• Melissa Moretti adatlapja a Molyon
• Anton de Saint-Etienne adatlapja a Molyon
• Stefan Niemayer adatlapja a Molyon
• Kiss-Béry Miklós adatlapja a Molyon
• Steve Nording adatlapja a Molyon
• Interjú Nemere Istvánnal a HVG-n
• Interjú Nemere Istvánnal a Blikk.hu-n
• https://www.szon.hu/helyi-eletstilus/2023/01/szerzotarsak-a-radiatoron

• Infarktust kapott Nemere István, a világ legtermékenyebb írója
• nemere.hu
• Nemere István 60 éves (Népszabadság, 2004. november 8.)
• Nemere István; összeáll. Csőryné Bezerédy Ágnes, Kovács Enikő; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1987
• Az "agykápráztató" Nemere István; Városi Tanács Művelődési Osztály–Írók Tanácsadó Irodája, Szentendre–Bp., 1989
• Nemere István művei; Magyar Eszperantó Szövetség, Bp., 1990
• Nemere István irodalmi munkássága Annotált ajánló bibliográfia; összeáll. Cs. Bezerédy Ágnes, Csiszár Jolán; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1992
• Az első 150 regényem; Libroservo, Bp., 1992 (Klubkönyvtár)
• Nemere István. Az író és világa; interjú Báló Ottília, Vincze Attila; Szamárfül, Orfű, 2007
• Nemere István Csengelén; Csengelei Krónika, Csengele, 2008
• Nemere 70; szerk. Képes Gábor, Vancsó Éva; Magyar Scifitörténeti Társaság, Bp., 2014
• Az ember, akinek 700 könyve jelent meg…, bocs, nem is, most már 701, HVG, 2018. május 14.