Ninivei Szent Izsák – Wikipédia

Ninivei Szent Izsák
szerzetes
Születése
kb. 640
Bet-Katraye
Halála
kb. 700
Rabban Shabur monostor (Irán területén)
Tisztelete
EgyházaAsszír keleti egyház
TisztelikOrtodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Ünnepnapjajanuár 28.
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
A Wikimédia Commons tartalmaz Ninivei Szent Izsák témájú médiaállományokat.

Ninivei Szent Izsák vagy Szír Szent Izsák (arabul: إسحاق النينوي, ógörögül: Ισαάκ της Νινευή), (kb. 640 – kb. 700) nesztoriánus szír szerzetes, egyházi író, gyakorta idézett tekintély a keleti egyházakban.

Élete

[szerkesztés]

Izsák Bet-Katraye helységben született, a Perzsa-öböl partjához közel. Itt tanult és itt lett szerzetes. Valamikor 660 és 680 között Ninive püspökévé választották. Mindössze 5 hónapig működött püspökként, majd visszavonult a hegyek közé. Egy ideig anakhorétaként élt, majd belépett Rabban Shabur monostorába, ahol olyan kemény aszkéta életet gyakorolt, és olyan szorgalommal olvasta a Szentírást, hogy a végsőkig legyöngült és majdnem teljesen megvakult. Élete végén tollba mondta műveit tanítványainak, akik "szelídsége, tanulékonysága, alázata és a beszédben való nyájassága miatt Didimosznak nevezték" – utalva Vak Didümoszra (313 – 398). Halála után Rabban Shaburban temették el.

Munkássága

[szerkesztés]
De perfectione vitae theoreticae, 1500

Fennmaradt műve között szerepel A szerzetesi tökéletességről első része. Misztikus írásai nagy tekintélynek örvendtek a keleti egyházakban, ugyanakkor nagy vitát is váltottak ki. Hírneve és művei végül is felülkerekedtek minden vitán, és még a nesztoriánusok ellenfelei, a jakobiták (szír monofiziták) is elfogadták munkásságát.

A IX. században a palesztinai Szt. Szabbász lavra két szerzetese görögre fordította Izsák misztikus írásait, amelyek így be tudtak hatolni a bizánci szerzetesség világába is. A görög változatot 1770-ben kinyomtatták Lipcsében, majd 1895-ben pedig Athénben. Még nagyobb népszerűségnek örvendett a szlávok között. Velicskovszkij Szent Paisziosz fordítását 1787-ben Moszkvában adták ki, 1854-ben újranyomták.

Izsák művei azonban ismeretesek – arab fordítások nyomán – a kopt és az etióp szerzetesség körében is. Újabban, egy 1968-ban kiadott – ortodox imaéletről szóló – kairói gyűjteményben szerepel.

A nyugati világ az 1505-ben, Velencében kiadott, latin nyelvű De contempu mundi című gyűjteményből kezdte megismerni.

Idézet

[szerkesztés]
„ A misztériumok ajtaja a hit. Amit az érzékelhető dolgok számára a testi szem jelent, ugyanazt jelenti a hit az értelem szeme elől elrejtett kincsek számára. ”
– 43. beszéd

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ninivei_Szent_Izsák&oldid=23493604”