Niuei nyelv – Wikipédia
A niuei nyelv (niueiül: ko e vagahau Niuē) egy polinéz nyelv.
Beszélői
[szerkesztés]Az angol mellett hivatalos nyelv Niue szigetén, de több mint tízezer niuei él Új-Zélandon, ezek mellett a Cook-szigeteken és Tongán is. A világon körülbelül 7800 ember beszéli anyanyelvként vagy második nyelvként.
Nyelvcsalád
[szerkesztés]A niuei nyelv az ausztronéz nyelvek családjába tartozik, azon belül a maláj-polinéz, óceániai, polinéz, tongai nyelvek ágaihoz. A tongai ágnak két ágazata van: a tongai nyelv és a niuei nyelv, mivel Niue első betelepülői tongai származású emberek voltak. Összehasonlítás más polinéz nyelvekkel:
Magyarul | Niuei nyelven | Tongai nyelven | Szamoai nyelven | Hawaii nyelven |
---|---|---|---|---|
kenu | vaka | vaka | vaʻa | waʻa |
ember | tangata | tangata | tagata | kanaka |
nő | fifine | fefine | fafine | wahine |
kettő | ua | ua | lua | lua |
Írás és kiejtés
[szerkesztés]A niuei nyelv latin írást használ, az ábécé azonban csak 17 betűt tartalmaz: A, E, I, O, U, F, G, H, K, L, M, N, P, T, V, R, S
A betűk nevei a következők: ā, ē, ī, ō, ū, fā, gā, hā, kā, lā, mō, nū, pī, tī, vī, rō, sā.
Az r és s betűk csak idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A magánhangzók feletti jelek (macron) a magánhangzók hosszúságát jelölik.
A magánhangzók kiejtése: a [a], ā [aː], e [e], ē [eː], i [i], ī [iː], o [o], ō [oː], u [u], ū [uː].
A magyartól eltérő kiejtésű mássalhangzók: g [ŋ], t e, ē, i és ī előtt [s], máskor [t]. A többi betű kiejtése megegyezik a magyar kiejtéssel.
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, de ha a szó hosszú magánhangzóra végződik, ez a hang lesz hangsúlyos.
Számok
[szerkesztés]Niuei nyelven | |
---|---|
1 | taha |
2 | ua |
3 | tolu |
4 | fa |
5 | lima |
6 | ona |
7 | fitu |
8 | valu |
9 | hiva |
10 | hogofulu |
20 | uafulu |
30 | tolugofulu |
40 | fagofulu |
50 | limagofolu |
100 | taha e teau |
1000 | taha e afe |