Nyírláp – Wikipédia

Babérfüzes nyírláp
Babérfűz (Salix pentandra)
Társulástani besorolás
Osztály: Láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae) Rend: Láperdők és lápcserjések (Alnetalia glutinosae) Csoport: Fűz- és nyírlápok (Salicion cinereae) Társulás: Babérfüzes nyírláp
Tudományos név
Salici pentandrae-Betuletum pubescentis Soó

A nyírláp (babérfüzes nyírláp, Salici pentandrae-Betuletum) hideg időszakok nedvességkedvelő palearktikus erdőtársulása.

Alapvetően Észak-Európában jellemző, a Kárpát-medencében jégkorszaki reliktumként, szórványosan fordul elő. Elszórt, kis foltjai Magyarország két tájegységén:

• a Nyírségben (a Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Területen) és
• a Hanságban (a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban)

találhatók meg.

A lombkoronaszint két jellemző faja a babérfűz (Salix pentandra) és a szőrös nyír (Betula pubescens) – mindkettő maga is reliktum faj.

Jellemző kísérő fajok:

• rezgő nyár (Populus tremula),
• kutyabenge (Frangula spp.),
• sövényszulák (Calystegia sepium),
• tőzegpáfrány (Thelypteris palustris),
• mocsári gólyahír (Caltha palustris),
• mocsári kocsord (Peucedanum palustre).

A bátorligeti ősláp egyik különlegessége egy, a kankalinfélék családjába tartozó hínárnövény, a virágzó békatutaj, aminek csak 20–25 cm magas virágzata emelkedik ki a vízből.

• Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 156–157. ISBN 963-05-7849-2