Nyitrafenyves – Wikipédia

	Nyitrafenyves (Chvojnica)
	; Nyitrafenyves zászlaja
	; Nyitrafenyves zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1614
Polgármester	Branislav Dobrotka
Irányítószám	972 13
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	242 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	484 m
Terület	9,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″48.879167°N 18.561111°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″48.879167°N 18.561111°E
	Nyitrafenyves weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrafenyves témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrafenyves (más néven Chvojnicairtvány, 1899-ig Chvojnicza, szlovákul Chvojnica, németül Juntschbruch / Füntzl / Funschel / Fundstollen) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 17 km-re északnyugatra, a Chvojnica-patak völgyében fekszik.

Története

Területén a bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt.

A mai község azonban csak a 16-17. század fordulóján keletkezett, amikor német bányászokat telepítettek ide. Az itteni bányákban aranyat, ezüstöt, ólmot és cinket bányásztak. A falut 1614-ben említik először, Bajmóc várának uradalmához tartozott. Ekkor 5 ház állt a településen. Egykori német neve „Fundstollen” volt. Régi magyar neve a szlovák hvojnica (= fenyves) főnévből ered. 1637-től a Pálffy család birtoka. 1787-ben 43 házában 427 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FUNTZIN. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, fája tűzre elég, legelője hasonlóképen, malma helyben, piatzozásai Bányán, és Tapoltsán egy órányira, réttyei jók, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 88 háza és 615 lakosa volt. Bányái aránylag rövid idő alatt kimerültek. Ezt követően gőzmalmot és a németprónai szövőgyár mosodáját építették fel a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chvojnicza, (Juntsbuch), német falu, Nyitra vmgyében, Chah filial – 615 kath. lak. – Van egy erdeje; sovány földe, sok szilvája. F. u. gr. Pálfy Ferencz. Ut. p. Privigye.”^[3]

1890-ben ipariskolát alapítottak a községben.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Chvojnicza, a Kis-Magura-hegy alatt, a Nyitra-völgyben fekvő község 627, tisztán németajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Német-Próna, távirója Privigye, vasúti állomása Privigye-Bajmócz. A XVII. század elején Bajmócz várához tartozott. Kath. kápolnája 1803-ban épült. Földesurai a Pálffyak voltak, akik itt jelenleg is birtokosok. Itt van a F. M. K. E. által létesített, országszerte híres fafaragó tanműhely, mely különösen gyermekjátékok készítésével foglalkozik, a kormány anyagi támogatása mellett. Tulajdonosa Bossányi József, ki jóformán egész életét annak szenteli, hogy a szegény vidék lakóinak jólétét emelje.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek.

Népessége

1910-ben 983, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt.

2011-ben 249 lakosából 223 szlovák.

Nevezetességei

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 14.)

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 14.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 14.)

[1]

[2]

[3]

[4]