Okirat a magyar jogban – Wikipédia

Az okirat az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja.

Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

A közokirat olyan dokumentum, amit hatáskörében eljárva bíróság, közjegyző vagy más hatóság állított ki. Minden egyéb okmány magánokiratnak minősül. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek megfelelő okirat eredeti példánya vagy bíróság (közjegyző) által hitelesített másolata szükséges.

Az okirat – kiállítója szerint – lehet közokirat vagy magánokirat.

Az okirat bizonyító ereje szerint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű.

A magánokirat egyszerű magánokiratnak minősül, ha nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek. Az egyszerű magánokirat bizonyítékként való kezelésében az okiratban foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.

Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha

1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (az aláírás mellett a tanúk olvasható nevét és lakcímét is fel kell tüntetni)
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták.
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és – az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát.

Bíróság, közjegyző (közjegyzői okirat) vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat. (Például személyi igazolvány) A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták közül egyedül a közokirat számít feltétlenül és teljes mértékben bizonyítéknak a benne foglaltakra nézve.

1. gépjármű-vezetői engedély
2. hatósági bizonyítvány (pl. anyakönyvi kivonat)
3. hatósági igazolvány (pl. útlevél)

A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény 52. §-a az iratokról szól és megemlíti a közokiratokat is.

• A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet.
• A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
• A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.

A közbizalom elleni bűncselekmények alá a magyar Btk. különös része szerint azon bűncselekmények tartoznak, amelyek – többek között – az okiratok valódiságába vetett bizalmat sértik. E csoportba tartozó bűncselekmények:

• közokirat-hamisítás,
• magánokirat-hamisítás,
• visszaélés okirattal.

• a magyar Polgári Törvénykönyv
• a magyar Büntető Törvénykönyv
• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról