French
DeutschOlika – Wikipédia
| Olika | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Volinyi terület | ||
| Járás | Lucki járás (2020. július 19. – ) | ||
| Rang | városi jellegű település Ukrajnában | ||
| Alapítás éve | 1564 | ||
| Irányítószám | 45263 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3079 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 6,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 198 m | ||
| Terület | 491 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 43′, k. h. 25° 49′50.716667°N 25.816667°EKoordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 25° 49′50.716667°N 25.816667°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olika témájú médiaállományokat. | |||
Olika (Олика, oroszul Олыка, lengyelül Ołyka) városi jellegű település Ukrajna Volinyi területének Lucki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Putilivka-patak partján fekszik, Lucktól 30 km-re keletre. A 2001-es népszámláláskor 3,3 ezer lakosa volt. Nagy történelmi múltra tekint vissza, mint a befolyásos Radziwiłł-mágnásdinasztia egyik egykori központja. Számos műemlékkel rendelkezik. Téglagyártás, lótenyésztés.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1149-ből származik. A 14. században a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd 1569 után Lengyelországhoz. Kezdetben a Kiszka, 1533-ban pedig a Radziwiłł-család birtoka lett. A 16. század második felében a reformáció egyik volhíniai központja lett. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelői felégették, de hamarosan újjáépült és 1654-ben a városi jogokat is megkapta. A 17. század második fele volt a fénykora, ekkor épült barokk plébániatemploma és kastélya is. Volhínia egyik legjelentősebb települése volt ebben az időben. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor Oroszországhoz került. A hanyatlást fokozta, hogy 1915-1916-ban a frontvonalba kerülve súlyos károkat szenvedett. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott, majd 1939 szeptemberében az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. A szovjet időszakban megfosztották az arisztokratákat birtokaiktól, egykori kastélyukban kórházat alakítottak ki. Az 1950-es években járási székhely volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Olika legismertebb műemléke az itáliai építészek által emelt barokk Szentháromság-templom, melyet magas fal vesz körül, napjainkban meglehetősen elhanyagolt állapotban van. A kórházként használt kastélyt a régi erőd falmaradványai és park veszi körül. A libalegelőnek és szemétlerakóhelynek is használt régi temetőben levő templomnak csak romjai állnak. Meg kell még említeni a Péter-Pál-templomot, az ortodox templomot, valamint az egykori városkaput is a látnivalók között. A Cumanyba vezető utat még a Radziwiłłek építtették hatszögletű útkövekből. Történelmi múzeuma is van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2018 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Egykori Radziwiłł-birtokok:
