Orosz Lujza – Wikipédia

Orosz Lujza
Született	1926. december 4.[1] Petenye
Elhunyt	2020. szeptember 6. (93 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Iskolái	Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola (1948–1952)
Kitüntetései	Poór Lili-díj (1992)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Híres szerepei	Gertrudis (Bánk bán) Éj királynője (Csongor és Tünde) Hekabé (Trójai nők) Tarnóczyné (Özvegy és leánya)
Tevékenység	színész
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Lujza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orosz Lujza (Petenye, 1926. december 4.^[2] – Kolozsvár, 2020. szeptember 6.) Poór Lili-díjas erdélyi magyar színművésznő.

Középiskoláit Szilágysomlyón végezte, majd a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tehetségkutató versenyén bekerült a színművészeti szakra (1946), s a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végzett 1950-ben. Már 1948-tól a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja; innen ment nyugdíjba 1977-ben. Közben munkatársa a Kolozsvári Rádió magyar stúdiójának (1948-tól), tanársegéd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán (1950–54), annak Marosvásárhelyre költöztetése után pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban a beszédtechnika tanára (1954–57).

Főbb alakításai: a Bánk bánban Gertrudis (1954), a Csongor és Tündében az Éj Királynője (1947), A kőszívű ember fiaiban özvegy Baradlayné (1956), Barta Lajos Zsuzsi című darabjában a női főszerep (1957), az Antigonéban Hekabé (1959), a Három nővérben Olga (1955), az Euripidész és Sartre nyomán írott Illyés Gyula-féle Trójai nőkben Hekabé (1967), Csávossy György Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye nyomán írott darabjában Tarnóczyné (1977).

1992-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja lett és abban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díját,^[3] majd 1994-ben a kisvárdai határon túli magyar színházi fesztiválon életműdíjjal tüntették ki. Szintén 1994-ben Erzsébet-díjjal jutalmazták. 2016-ban az Erdélyi Nemzetközi filmfesztiválon (TIFF) életműdíjjal tüntették ki.

• Horizont, 1971
• Makra, 1972
• 141 perc a befejezetlen mondatból, 1975
• Legato, 1977
• Hidegrázás, 1994
• Egyszer élünk, 2000

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
• TIFF 2015 díjazottak
• „Boldog kilencvenediket, drága Lujzi!”, Szabadság, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 10.) 

• Orosz Lujza a PORT.hu-n (magyarul)
• Orosz Lujza az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Köllő Katalin: Orosz Lujza. Életútinterjú; előszó Nánay István; Polis, Kolozsvár, 2004 (Prospero könyvei)