Pavia – Wikipédia

	Pavia
	Piazza della Vittoria éjszakai megvilágításban
; Pavia címere	; Pavia zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lombardia
Megye	Pavia (PV)
Polgármester	Alessandro Cattaneo
Védőszent	Syrus of Pavia
Irányítószám	27100
Körzethívószám	0382
Forgalmi rendszám	PV
Testvérvárosok	Lista Betlehem; Vilnius; Hildesheim (2000–); Besançon; Pavia; Zákinthosz; Vuhu (1988. január 25. – ); Balassagyarmat;
	Népesség
Teljes népesség	70 636 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1134 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	62 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185281°N 9.155000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185281°N 9.155000°E
	Elhelyezkedése Pavia térképén
	Pavia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pavia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pavia (IPA paˈviːa kiejtése^ⓘ) város az olaszországi Lombardia régióban. Pavia megye székhelye, a Paviai egyházmegye püspöki székvárosa.

Története

Az eredetileg római város Ticinum i. e. 2. században volt alapítva, pénzverdéje volt (lásd. Pénzverdék a római császárkorban).
A 452-es hun pusztítás után megújult, és 572–ben Nagy Theodorik idejében az osztrogót birodalom központja.
A 6. századtól a Longobárd királyság központja. Paviai csata (773)-774,^[2] ekkor I. (Nagy) Károly elfoglalja.

(Lásd. Paviai csata (773))

Később, az Itáliai Királyság idején is fontos szerepet tölt be, koronázó város rangot kap.
922-ben János paviai püspök feladta a várost II. Rudolfnak, amelyet aztán 924-ben a kalandozó magyarok elfoglaltak és feldúltak.
1359-től Milánói Hercegséghez volt csatolva .
1361-ben a Viscontiak kérésére IV. Károly német-római császár egyetemet alapít a városban.
1525-ben itt zajlott le paviai csata, melyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak.
1859–től a Szárd Királyság része volt, majd 1861-től az Olasz Királyságé.

Főbb látnivalók

Certosa di Pavia - kolostor 8 km-re a központtól

Szent Péter bazilika - egy 14. századi díszes faragású márványsír őrzi Hippói Szent Ágoston földi maradványait. Az ősi ókeresztény templomot "aranymennyboltos" jelzővel is illetik.^[3]

Híres emberek

Itt született

Paviai Szent Epifániusz püspök (*Pavia, 438 - †Padova, 497)
XIV. János pápa (Pietro Campanora)
Giovanni Antonio Amadeo, szobrász és építész
Lanfranc (kb. 1005 – 1089), apát és canterburyi püspök
Gerolamo Cardano (1501–1576), matematikus, fizikus, orvos, asztrológus
Benedetto Cairoli (1825–1889), kormányfő
Tranquillo Cremona (1837–1878), festő
Claudia Muzio (1889–1936), operaénekes

Itt élt

Tours-i Szent Márton püspök (316-397) a városban nevelkedett
Ennodius Magnus Felix (474 – 521), püspök, latin egyházi író, szónok, költő - Paviai Szent Epifániusz püspök életrajzírója
Liudprand (vagy Liutprand) (922 körül, Pavia - 972), krónikaíró és Cremona püspöke
Alessandro Volta (1745-1827) , fizikus
Simion Bărnuţiu (1808-1864), filozófus és politikus
Camillo Golgi (1843–1926), biológus
Riccardo Pampuri (1897-1930), szent, orvos
Albert Einstein (1879–1955), fizikus