Papp Ferenc (geológus) – Wikipédia

Ez a szócikk a geológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Papp Ferenc (egyértelműsítő lap).
Papp Ferenc
Született1901. július 31.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1969. január 8. (67 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924)
SírhelyeFarkasréti temető (6/6-1-116)
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Papp Ferenc (Budapest, 1901. július 31. – Budapest, 1969. január 8.) geológus, hidrogeológus, egyetemi tanár.

Életrajza

[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1924-ben természetrajz-földrajz szakos tanári, 1925-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1924-től haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékén dolgozott, először mint tanársegéd Schafarzik Ferenc mellett, 1928-tól adjunktus, 1935-től magántanár, 1943-tól intézeti tanár, 1953-tól egyetemi tanár, 1960-tól pedig már mint tanszékvezető.

Pályáját kőzet- és ásványtani vizsgálatokkal kezdte. Ásványtani kutatásaival jelentősen hozzájárult a hazai föld megismeréséhez. Később figyelme a hidrogeológia felé terelődött, és főként Budapest gyógy- és ásványvizeivel, valamint a karsztvizekkel foglalkozott. A források vizsgálatára tanszékén belül forráskutató osztályt hozott létre. A jósvafői Vass Imre-barlang mellett 1957-ben a karsztfolyamatok és kölcsönhatásainak vizsgálatára kutatóállomást létesített. A mérnökgeológia tudományának térhódítása idején ő volt hazánkban e tudományág első egyetemi tanára. A Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Hidrológiai Társaság, valamint a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vezető egyénisége volt. Utóbbi létrehozásában és fennmaradásában fontos szerepe volt. Megalakulásától kezdve 1966-ig társelnöke volt. 1968-ban tiszteleti taggá választották. A Földtani Társulat keretén belül ő alapította a mérnökgeológiai és építésföldtani szakosztályt. Szerkesztette a Földtani Közlönyt, és 1937-ben újraindította a Földtani Értesítőt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Budapest meleg gyógyforrásai. Budapest, 1942.
  • Termésköveink előfordulása és hasznosítása. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1942.
  • Kőzettan. Budapest, 1947.
  • Magyarország ásvány és gyógyvizei. Budapest, 1957.
  • Geológia. (Kertész Pállal). Budapest, 1966.
  • Műszaki Kőzettan. Budapest, 1966.

Emlékezete

[szerkesztés]
Sírja a Farkasréti temetőben, a 6/6-os parcellában.
  • A Gellért gyógyfürdőben mellszobrot állítottak tiszteletére.
  • Róla nevezték el a Jósvafőn általa létrehozott karsztkutató állomást, ahol egy nevét megörökítő emléktáblát is elhelyeztek.
  • Tiszteletére egy barlangot neveztek el róla a Pilisben (Papp Ferenc-barlang).
  • Halálának 25. évfordulója (valamint a Vass Imre-barlang és a Szabadság-barlang felfedezésének 40. évfordulója) alkalmából 1994. október 6-9-én konferenciát rendeztek Karsztfolyamatok kölcsönhatásainak kutatási eredményei címmel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11798.htm, Papp Ferenc, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozás

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Papp_Ferenc_(geológus)&oldid=27358435”