Paul Stäckel – Wikipédia

Paul Gustav Samuel Stäckel
Született	1862. augusztus 20. Berlin
Elhunyt	1919. december 12. (57 évesen) Heidelberg
Állampolgársága	német
Szülei	Ernst Gustav Stäckel
Foglalkozása	matematikus, matematikatörténész
Iskolái	Berlini Egyetem Humboldt Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Gustav Samuel Stäckel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paul Gustav Samuel Stäckel (Berlin, 1862. augusztus 20. – Heidelberg, 1919. december 12.) német matematikus, matematikatörténész, az első Bolyai-monográfia szerzője.

Apja, Ernst Stäckel egy lányiskola igazgatója és tanfelügyelő volt, aki tudatában lévén az oktatás fontosságának a neves berlini Joachimsthalsches Gymnasiumba íratta a fiát. Az ifjú Paul kiváló eredménnyel végezte a középiskolát, majd a berlini egyetemen matematikát és fizikát tanult. Emellett látogatta a filozófiai, pszichológiai, történelmi és neveléselméleti előadásokat is. Tanárai között voltak Leopold Kronecker, Ernst Eduard Kummer, Albert Wangerin és Karl Theodor Wilhelm Weierstrass, ezek közül Weierstrass hatott rá a legnagyobb mértékben. A tanárok felfigyeltek az ifjú Stäckel tehetségére és szorgalmára.

Stäckel 1884-ben végezte el az egyetemet, majd 1886-ban matematika–fizika tanári képesítést is szerzett. A kötelező katonai szolgálat (1886–1887) után Berlinben volt gimnáziumi tanár. Noha felettesei kedvezően értékelték, Stäckel három tanév után elhagyta a tanári pályát és a kutatást választotta. A doktori fokozatot 1891-ben érte el, A Hamilton-Jacobi differenciálegyenletek integrálása a változók szeparálásával című értekezésével. Ugyanebben az évben megnősült, Halléba költözött, és az ottani egyetemen tartott előadásokat. A hallei időszak alatt számos dolgozatot tett közzé, főleg a matematikai analízis és differenciálgeometria területén, amelyekkel felhívta magára David Hilbert figyelmét. A hallei és a lipcsei egyetemek közös szemináriuma alkalmával ismerkedett meg a lipcsei Friedrich Engellel, akivel közeli barátságba került. Utóbb több közös munkájuk született a nemeuklideszi geometria, illetve a matematika története területén. Legfontosabb ezek közül Leonhard Euler összes műveinek kiadása volt.

Stäckelt 1895-ben a königsbergi egyetemre hívták, Hermann Minkowski utódjául és javaslatára. 1897-től kezdve nyolc éven át a kieli egyetem professzora volt. Ezt követően Hannoverben, majd a badeni nagyherceg meghívására a karlsruhei egyetemen tanított, ahol magas társadalmi pozíciót is szerzett: a nagyherceg titkos tanácsosi rangra emelte, számos bizottság és tanács tagja volt, majd 1910–1911-ben az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1912-től a heidelbergi egyetem második matematika tanszékének megszervezésével bízták meg. 1900-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.

Az első világháború kitörésekor az ötvenes éveiben járó Stäckel tisztnek jelentkezett a hadseregbe, de közben folytatta egyetemi tevékenységét is. A háború súlyos családi veszteséget hozott számára: Gerard nevű tizenhat éves fia, aki kadétként szolgált, 1915-ben elesett Franciaországban. A háború végére Stäckel egészsége megromlott, és 57 évesen agydaganatban hunyt el.

• Die Theorie der Parallellinien von Euklid bis auf Gauss, eine Urkundensammlung zur Vorgeschichte der nichteuklidischen Geometrie (Friedrich Engellel) Leipzig: Teubner. 1895
• Briefwechsel zwischen Carl Friedrich Gauss und Wolfgang Bolyai (kiadja Paul Stäckel és Schmidt Ferenc). Leipzig: B.G. Teubner. 1899
• Wolfgang Bolyai und Johann Bolyai geometrische Untersuchungen. Leipzig, Berlin: Teubner. 1913
• Die mathematische Ausbildung : der Architekten, Chemiker und Ingenieure an den deutschen Technischen Hochschulen. Lepzig: Teubner. 1915
• Gauss als Geometer. Göttingen. 1917
• Die Allheillehre Johann Bolyais. in: János Bolyai, der Mozart der Mathematik, Leben und Lehre. Hamburg: Autorenverlag Annemarie Maeger. 1999

• Bolyai Farkas–Gauss Frigyes Károly levelezése; szerk., jegyz., életrajz Schmidt Ferenc, Stäckel Pál; MTA, Bp., 1899
• Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai, 1-2.; kiad., jegyz., Stäckel Pál, ford. Rados Ignác; MTA, Bp., 1914
  • 1. A két Bolyai élete és művei
  • 2. Szemelvények a két Bolyai műveiből

• Kiss Elemér: Foglalkozott-e számelmélettel Bolyai János? Természet Világa. 1996. 127. évf. 8. sz. 344–348.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1487. o.
• Vicky Ryan: Paul Gustav Samuel Stäckel. MacTutor History of Mathematics archive. Elérés: 2010. október 10.