French
DeutschPeloponnészosz – Wikipédia
| Peloponnészosz (Πελοπόννησος) | |
 | |
| Peloponnészoszi panoráma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Legnagyobb település | Pátra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Pátra népessége | 173 600 fő (2021)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Földközi-tenger |
| Terület | 21 549,6 km² |
| Tengerszint feletti magasság |
|
| Legmagasabb pont | Hágiosz Ilíasz (2407 m) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Peloponnészosz Pozíció Görögország térképén | |
 é. sz. 37° 20′ 59″, k. h. 22° 21′ 08″37.349722°N 22.352222°EKoordináták: é. sz. 37° 20′ 59″, k. h. 22° 21′ 08″37.349722°N 22.352222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peloponnészosz témájú médiaállományokat. | |
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre. Teljes egészében Görögországhoz tartozik.
Földrajza
[szerkesztés]
A félsziget területe 21 549 km². A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, azaz nem érintkezik az európai szárazfölddel.
A csatorna a Korinthoszi iszthmoszt vágta át, egy keskeny földhidat, amely a történelmi időkben a Peloponnészosz egyetlen kapcsolata volt a görög szárazfölddel. 2004-ben adták át a Peloponnészoszt a szárazfölddel északon összekötő Rio–Antirrio hidat.
A félsziget partvidéke erősen tagolt, belső területe jórészt hegyvidék. Legmagasabb pontja a Tajgetosz-hegységben van (2404 m). A Peloponnészosznak négy déli irányban futó félszigete van: Messzénia, a Mani-félsziget, a Malea-fok (vagy Epidaurosz Limera) és északkeleten az Argolisz.
Partjai közelében két szigetcsoport terül el: keletre az Argo-Szaronikosz szigetek, nyugatra a Jón-szigetek (ez utóbbiakhoz tartozik a Peloponnészosztól délre fekvő Küthéra szigete is).
Gyakoriak a földrengések errefelé (lásd: 2008-as peloponnészoszi földrengés).
Történelme
[szerkesztés]Nevei
[szerkesztés]Mai neve a görög mitológiából származik, nevezetesen a Pelopsz nevű hős történetéből, aki a monda szerint meghódította a területet. A Peloponnészosz név azt jelenti: Pelopsz szigete.[2] A középkorban máshogy nevezték: neve Morea volt. A nép etimológia szerint ezt a nevet azért kapta, mert amikor a keresztesek ideérkeztek, sok eperfát találtak itt (az eperfa görög neve moreai), amelyeket a virágzó selyemipar hasznosított.
Ókori története
[szerkesztés]
A félszigetet a történelem előtti időktől lakják. A legkorábbi idők görög civilizációja, a bronzkori égei civilizáció, vagy mükénéi kultúra központja a peloponnészoszi Mükéné volt, a félsziget északkeleti csücskében. A görög klasszikus antikvitás virágkorában a Peloponnészosz az események középpontjában állt nagyhatalmú városállamai miatt. Sorsdöntő, véres csatákat vívtak területén. Itt volt az ókori Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz és a félsziget volt a Peloponnészoszi Szövetség magja. A félsziget részt vett a görög–perzsa háborúkban, majd i. e. 431 és 404 közt a peloponnészoszi háború hadszínterévé vált.
A felemelkedő Róma i. e. 146-ban hódította meg. A félszigetből lett Achaea provincia. Ezt követően a Peloponnészosz évszázadokra a Bizánci Birodalom része lett.
Bizánc és a Oszmán Birodalom
[szerkesztés]A bizánciaktól később a félsziget bizonyos területeit a Velencei Köztársaság szerezte meg. A frankok 1205-ben alapították meg Achaea hercegséget a Peloponnészosz északi felében. A velenceiek több kikötővárost alapítottak, amelyek a 15. századig virágoztak, mint Monemvaszia, Pülosz és Koroni. A bizánciak a félsziget déli részét tudták megtartani és ezeket a területeket a Spárta közelében lévő megerődített városból, Müsztraszból kormányozták. A 13. század közepétől a 15. század közepéig uralmuk szilárd volt, 1458 és 1460 közt azonban összeomlott a Peloponnészoszon az oszmán törökök támadásai alatt.
1669 és 1718 között a félsziget bizonyos részeit ismét a velenceiek vették birtokukba, elfoglalva a törököktől, de a török uralom ekkor még erős volt ebben a régióban, bár időnként felkelések törtek ki ellene a Mani-félszigeten, a Peoloponnészosz legdélibb részén.
Régészeti feltárási helyei
[szerkesztés]
A félszigeten jelentős feltárási helyek vannak különböző korokból, a bronzkortól a középkorig. A legjelentősebbek:
- Bassai (ókori város Epikúriosz Apolló templomával)
- Korinthosz (ókori város)
- Epidaurosz (ókori vallásos központ, gyógyhely, színházzal)
- Messzéna (ókori város)
- Misztra (ókori város Spárta közelében)
- Monemvaszia (középkori erődváros)
- Mükéné (város, vár az égei civilizáció korából)
- Olümpia (az olümpiai játékok első színhelye)
- Pülosz (Nesztór palotája)
- Tegea (ókori város, vallási központ)
- Tirünsz (ókori város, vár)
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]
A Peloponnészoszi-félszigetet közigazgatásilag hét prefektúrára (görögül νομοί [nomoi]) osztották. A hét prefektúra két régióba esik.
- Peloponnészosz régió:
- Nyugat-Görögország régió:
- A félsziget keleti részének egy apró területe a Szaróni szigetekkel együtt Attika régióhoz tartozik.
Városok
[szerkesztés]A félsziget fontosabb városai a 2001-es cenzus népességadataival:
- Pátra (169 242 lakos)
- Kalamáta (54 065)
- Korinthosz (30 434)
- Trípoli (28 976)
- Árgosz (25 068)
- Pürgosz (24 765)
- Aigion (21 966)
- Spárta (16 473)
- Návplio (13 124)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021 Greek census
- ↑ Robert Graves: A görög mítoszok I-II. (The greek myths, 1955), fordította: Szíjgyártó László, Európa Könyvkiadó, 1981, Budapest, ISBN 9630719754, II/44 oldal.
További információk
[szerkesztés]- Tillai Gábor: A bizánci Pompei: Misztra – Hetedhéthatár
- Peloponnészosz.lap.hu – Linkgyűjtemény
