Erszényesmókus-félék – Wikipédia
Erszényesmókus-félék | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Törpe erszényesmókus (Petaurus breviceps) | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erszényesmókus-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erszényesmókus-félék témájú médiaállományokat és Erszényesmókus-félék témájú kategóriát. |
Az erszényesmókus-félék, vagy régies nevén siklóerszényes-félék (Petauridae) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe tartozó család.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:
- Dactylopsila – Gray, 1858 – 4 faj
- hosszúfarkú erszényesmókus (Dactylopsila megalura)
- karcsúujjú erszényesmókus (Dactylopsila palpator)
- Tate-erszényesmókus (Dactylopsila tatei)
- csíkos erszényesmókus (Dactylopsila trivirgata)
- Gymnobelideus – McCoy, 1867 – 1 faj
- Leadbeater-erszényesmókus (Gymnobelideus leadbeateri)
- Petaurus – Shaw, 1791 – 6 faj, valódi erszényesmókusok
- új-guineai erszényesmókus (Petaurus abidi)
- sárgahasú erszényesmókus (Petaurus australis)
- biak-szigeti erszényesmókus (Petaurus biacensis)
- törpe erszényesmókus (Petaurus breviceps)
- mahagóni erszényesmókus (Petaurus gracilis)
- óriás erszényesmókus (Petaurus norfolcensis)
Források
[szerkesztés]- szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494
- Emlősök. Budapest, Panem Kft. (2002). ISBN 963-909-074-3
- Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).