Pléróma – Wikipédia

A pléróma görög eredetű szó (πλήρωμα), amelynek jelentése ’teljesség’. ^[1]^[2]

Gnoszticizmus

A gnoszticizmusban a kifejezést a fény világa, az égi szférák jelölésére használták. Ez a mennyei eónok lakóhelye. ^[2]

A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű eón, a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel.^[3]

Biblia

Az Újszövetségben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (Kol. 1,19; 2,9; Ef. 1,23; 3,19; 4,13) és amely Isten lényének "teljességét" vagy Isten kegyelmét jelöli. ^[1]

A fogalmat krisztológiai és kozmikus-ekkléziológiai értelemben is használják (többek közt a hívők közösségének a felemelt Jézus Krisztus teljességévé növekedéséről szóló beszédben. ^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
↑ ^a ^b Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona
↑ Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó

[Herbert_Vorgrimler:_Új_teológiai_szótár_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár

[Nevill_Drury:_A_miszticizmus_és_az_ezoterikus_tanok_lexikona_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona

[3] Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó

[1]

[2]

[3]