Pollack Mihály – Wikipédia

Pollack Mihály
Than Mór festménye
Than Mór festménye
Született1773. augusztus 30.
Bécs
Elhunyt1855. január 3. (81 évesen)
Pest
SírhelyTahitótfalu
Nemzetiségemagyarországi német
GyermekeiPollack Ágoston
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia
Munkái
Jelentős épületeiSándor-palota, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Deák téri evangélikus templom, Magyar Nemzeti Múzeum
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollack Mihály témájú médiaállományokat.

Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal[1] (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Életpályája

[szerkesztés]

Bécsben, a Belvárosban született. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál[2] dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár,[3] majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített. Ma az RS9 Színházat találjuk az alagsorában.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját,[4] mindkét épület elpusztult a második világháborúban. A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat[5]

Galéria

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
Somorjai Ferenc grafikája Pollack Mihály budai Csendilla-villájáról
Mellszobra a szegedi Dóm téren
  • A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pollack Mihály János néven is szerepel a szakirodalomban, l. Művészeti lexikon i. m. 314. o., valamint Pollák Mihályként a pesti Belvárosi Plébániatemplom születési (1809-1819) és halotti (1855) anyakönyvi bejegyezéseiben.
  2. ↑ olaszosan Leopoldo Pollack néven is szerepel a szakirodalomban
  3. ↑ Egy-egy párt hívei a választókerületükben megválasztják a százas bizottságot, akik aztán elmennek a kiszemelt képviselőjelölthöz, s felkérik, vállalja el a jelöltséget, a választási procedúra aztán már a képviselőjelölttel együtt folyik, megjelennek más pártok képviselőjelöltjei is.
  4. ↑ A Sándor palotával szemben épült
  5. ↑ (József fiúárvaház: Üllői út 75. (vagy 76.))
  6. ↑ Neoklasszicista stílusú palota Milánóban Leopold Pollack által építve, ma a modern művészetek múzeuma
  7. ↑ Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola. [2015. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
  8. ↑ Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  9. ↑ Tahitótfalui Pollack Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pollack_Mihály&oldid=26984551”