Porosztó – Wikipédia

	Porosztó (Porostov)
	A görögkatolikus templom
	; Porosztó zászlaja
	; Porosztó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1412
Polgármester	Miroslav Hreščák
Irányítószám	072 55
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	198 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	109 m
Terület	7,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°E
	Porosztó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Poroszló (település).

Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.

Története

1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.”^[2]

1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”^[3]

1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosa volt.

2011-ben 208 lakosából 205 szlovák.

Nevezetességei

Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]