Porosztó – Wikipédia
Porosztó (Porostov) | |||
A görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Szobránci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1412 | ||
Polgármester | Miroslav Hreščák | ||
Irányítószám | 072 55 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | SO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 198 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 109 m | ||
Terület | 7,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″48.697222°N 22.177778°E | |||
Porosztó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”[3]
1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosa volt.
2011-ben 208 lakosából 205 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.