Port-au-Prince – Wikipédia

Port-au-Prince
Port-au-Prince központja
Port-au-Prince címere
Közigazgatás
Ország	Haiti
Alapítás éve	1749
Irányítószám	HT6110
Testvérvárosok	Lista Miami (1991–) Montréal (1995–) Baton Rouge Liège (2015. április 27. – ) Montevideo
Népesség
Teljes népesség	987 310 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	98 m
Terület	36,04 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 18° 32′ 33″, ny. h. 72° 20′ 19″18.5425, -72.33861111111118.542500°N 72.338611°WKoordináták: é. sz. 18° 32′ 33″, ny. h. 72° 20′ 19″18.5425, -72.33861111111118.542500°N 72.338611°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Port-au-Prince témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Port-au-Prince (kiejtés portoprensz, angolul /ˌpɔːrt oʊ ˈprɪns/; franciául [pɔʁ o pʁɛ̃s]; haiti creol nyelven Pòtoprens, [pɔtopɣɛ̃s]) a Haiti Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország gazdasági, közigazgatási, politikai központja.

Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levő mélyvizű tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

Trópusi éghajlatának fülledt forróságát a tenger közelsége sem mérsékli. Az évi középhőmérséklete 27,2 Celsius-fok, ami igen magasnak mondható. A január átlaga 25,2 Celsius-fok, a július pedig 28, 8 Celsius-fok. Az évi bőséges csapadék átlaga 1260 mm.

Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolumbusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

A 16. század elejétől a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékéről.

A 18. század elején a virágzásnak indult sziget partjai előtt francia kalózok jelentek meg, kiket később a francia gyarmatosítók követték, akik több települést is alapítottak az északi parton, és a sziget nyugati részéről fokozatosan szorították ki a spanyolokat.

Port-au-Prince-t is a franciák alapították 1706-ban, mikor egy francia hajóraj horgonyzott le a Szent Márk-csatornában, s a flotta zászlóshajójáról, a Le Prince-ről (nevezték el az általuk létesített kis telepet Port-au-Prince-nek (a herceg kikötője).

1749-ben a gyarmat – akkori neve Saint-Dominicue – székhelye lett L 'Hopital néven, s csak 1811-ben kapta vissza a város eredeti nevét.

A 2010-es haiti földrengés során a város épületeinek nagy része súlyosan megrongálódott.

Port-au-Prince Haiti legfontosabb iparvárosa és tengeri kikötője és legnagyobb kereskedelmi- és pénzügyi központja.

Ipara a tágabb környék mezőgazdasági nyersanyagait dolgozza fel. Említésre méltó élelmiszer- és könnyűipara: cukorgyártás, rizshántolás, kakaóörlés, növényolajipar, valamint pamut, dohány és bőripara, fafeldolgozása és cementgyártása.

Mélyvizű kikötőjén keresztül bonyolódik le Haiti külkereskedelmi forgalmának négyötöde, annak ellenére, hogy a kikötőt főleg augusztus és november között a trópusi ciklonok veszélyeztetik.

Itt a fővárosban futnak össze a legjelentősebb közutak, és a fővárost vasút köti össze Léogane és St. Marc kikötőjével. A külföldiek többsége azonban nem hajón, hanem a főváros repülőterén keresztül érkezik az országba.

Itt található a Haiti Egyetem.

A főváros nevezetességei közé tartozik az egykori elnöki palota, melyet egy dombtetőn emeltek, és amely a Nemzeti Múzeumnak ad helyet. Itt látható a számos emléken kívül Kolumbusz egykori vezérhajójának az 1492. december 2-án zátonyra futott Santa Máriának a horgonya, és a Place de l' Indépendance-on található az Archeológiai Múzeum is.

A város otthont ad egy kikötőnek, valamint az ország egyetlen jelentősebb repülőterének, a Port-au-Prince nemzetközi repülőtérnek, mely a város középpontjától 6 km-re északkeletre található, ahol minden oldalról lakott terület veszi körül, a tengerparttól 4 km-re keletre van.

Port-au-Prince-nek két testvértelepülése van:

•  USA, Miami (1991)
•  Kanada, Montréal (1995)

• A világ fővárosai ISBN 963-09-2873-6

A Wikimédia Commons tartalmaz Port-au-Prince témájú médiaállományokat.