Prónay család – Wikipédia

A tótprónai és blatnicai báró vagy nemes Prónay család Turóc vármegye legrégebbi nemes családjainak egyike.

A család első ismert őse Rechk, aki IV. Béla királlyal egyidőben élt, 1279-ben kapta Tót-próna községet. Ezen birtokukra Rechk két fia, Pál és Serefel 1293-ban adománylevelet is kaptak III. András királytól. A család ettől kezdve folyamatosan virágzik, korábban csak vármegyei, majd országos tisztségeket is viseltek a Prónayak. Régóta pártfogói a tudományoknak. Egy későbbi leszármazott, Mátyás, I. Ferdinánd korában élt, Turóc vármegye jegyzője volt, aki testvérével együtt nemesi oklevelet kapott. A családban később több katonatiszt, alispán, főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház több egyházkerületi és egyetemes felügyelője.

• Prónay László (1735-1808)
• Prónay Gábor (főispán) (1748-1811)
• Prónay Sándor (1760-1839)
• Prónay János (1790-1844)
• Prónay Albert (1801-1867)
• Prónay Gábor (politikus) (1812-1875)
• Prónay József (1821-1884)
• Prónay Dezső (1848-1940)
• Prónay Pál (1874-1946?)
• Prónay György (1887-1968)
• Prónay Mária^[1]
• Prónay Tamás (2002-)

Bővebben: Prónay-kastély

• 
  Az acsai Prónay-kastély
• 
  Az alsópetényi Prónay-kastély
• 
  A karancssági Kubinyi-Prónay-kastély

• Nagy Iván: Magyarország családai 9. kötet, Prónay család. (Tótprónai és blatnicai, báró és nemes).
• Anyakönyvek - Kereszteltek, házasultak, halottak 1787-1895. Lásd familysearch.org Megtekintve: 2017-05-03