Pu Ji kínai császár – Wikipédia

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Pu Ji
Pu Ji mint Mandzsukuo császára
Kína császára
Uralkodási ideje
1908. december 2. – 1912. február 12. 1917. július 1. – július 12.
Elődje	Kuang-hszü
Utódja	tisztség eltörölve
Mandzsukuo császára
Uralkodási ideje
1934. március 1. – 1945. augusztus 15.
Elődje	új tisztség
Utódja	tisztség eltörölve
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Csing-dinasztia
Született	1906. február 7. Peking
Elhunyt	1967. október 17. (61 évesen) Peking
Nyughelye	grave of Puyi
Édesapja	Caj-feng (Zaifeng)
Édesanyja	Jou-lan (Youlan)
Testvére(i)	Yunhuan Jin Yunying Pujie Jin Youzhi
Házastársa	Van Zsung (Wan Rong) (császárné)
Házastársa	Ven Hsziu (Wen Xiu) (másodfeleség)
Házastársa	Li Su-hszien (Li Shuxian) (polgári feleség)
Gyermekei	nincs
A Wikimédia Commons tartalmaz Pu Ji témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pu Ji (tradicionális kínai: 溥儀, egyszerűsített kínai: 溥仪, pinjin átírással Pǔyí, más átírással Puji, uralkodói nevén Hszüan-T'ung), (Peking, 1906. február 7. – Peking, 1967. október 17.) a Csing-dinasztia, és egyben Kína utolsó császára, akit háromévesen ültettek trónra, de viszonylag rövid időn belül letaszították onnan. Később 11 napig újból Kína császára. 1934-től a Japán által irányított bábállam, Mandzsukuo császárává tették. Látszaturalkodása 1945-ig tartott, mikor is a szovjet hatóságok elfogták. Később börtönben is volt és több megaláztatás is érte. 1959-ben amnesztiát kapott, 1967-ben halt meg.

1906. február 7-én született Pekingben, a Tiltott Városban. Apja, Caj-feng (Zaifeng), Csun (Chun) második hercege volt. Az ő testvére volt Kuang-hszü kínai császár (Guangxu kínai császár) császár, de felette a valódi hatalmat Ce-hszi császárné gyakorolta. Pu Ji (Puyi) volt az apja két felesége által szült tizenegy gyereke közül a legidősebb.

Háromévesen örökölte a mandzsu trónt, miután nagybátyja, Kuang-hszü (Guangxu) császár 1908. november 14-én elhunyt. Három évig uralkodott, kiskorúsága miatt apja volt mellette a régens, mígnem 1912. február 12-én az előző évben lezajlott polgári forradalom következtében a forradalmárok megdöntötték a Csing (Qing)-dinasztiát és Pu Ji (Puyi) lemondásra kényszerült.

A kiskorú Pu Ji (Puyi) megtartotta titulusát, trónjának és hatalmának elvesztését követően is a Tiltott Városban élt. 1917. július 1-jén Csang Hszün tábornok segített neki visszakerülni a trónra, ám csapatai 11 nap múlva vereséget szenvedtek, és a kezdeményezés elbukott, Pu Ji pedig újra trónfosztott lett. Amikor betöltötte a 18. évét, Feng Jü-hsziang hadúr véglegesen megfosztotta trónjától, elűzte a Tiltott városban levő palotájából és a köztársaság egyszerű polgárának nyilvánította.

A mandzsuk szerették volna visszaültetni Pu Ji (Puyi)t a trónra, és azt akarták, hogy együttműködjön a nyugati nagyhatalmakkal, ami segíthetett volna e cél elérésében. Amikor a japánok 1931-ben megszállták Mandzsúriát, Pu Ji elfogadta az ajánlatukat, hogy legyen az újonnan létrehozott Mandzsukuo állam főbiztosa, majd 1934-ben annak császárává avatták Kang-te (Kangde) néven. Csak látszatra kormányzott, az igazi hatalom a japánok kezében volt és a császárt lényegében háziőrizetben tartották, egészen addig, amíg a szovjet Vörös Hadsereg egységei meg nem szállták Mandzsúriát. Pu Ji (Pu Ji) egyre inkább követte a buddhizmus tanait és hamarosan vegetáriánus lett, mondván, hogy őseinek és rokonainak transzformációja.

A háború vége után orosz hadifogságba esett és a Szovjetunióba vitték, ahol háziőrizetben (átnevelőtáborban) tartották. Felesége közvetlenül a háború után meghalt, a börtönben való rossz bánásmód miatt, de ő erről csak három év elteltével értesült. 1950-ben visszatért Kínába. Itt 9 évi börtönre ítélték. Bár 1959-ben amnesztiával szabadult, a kommunista kormány bábja lett, sőt, 1962-ben Mao Ce-tung (Mao Zedung) parancsára feleségül is vette a párt egyik tagját – ezzel először fordult elő, hogy egy mandzsu uralkodó kínai nőt vett feleségül. Ismét Pekingbe költözött, és egy botanikus kert javítóműhelyében, később pedig a nemzeti könyvtárban dolgozott. Megírta emlékiratait Az utolsó kínai császár voltam címmel. 1967. október 17-én halt meg betegeskedés után Pekingben.

• Három fiútestvére és hét életben maradt nővére volt.
• Élete során öt felesége volt

• Önéletrajzát több nyelvre is lefordították, Magyarországon az első kiadásra 1969-ben került sor.
• Bernardo Bertolucci olasz filmrendező Pu Ji önéletrajza alapján 1987-ben elkészítette az Utolsó császár című filmjét, amely hatalmas világsiker lett, és többek között kilenc Oscar-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert.

• Terebess Ázsia Lexikon
• Elte Kína enciklopédia Archiválva 2014. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Oroszország hangja: Pu Ji, az utolsó kínai császár étkezési szokásai

• Jüan Si-kaj
• A Csing-dinasztia családfája

Előző uralkodó: Kuang-hszü

Kínai császár 1908 – 1912

Következő uralkodó: nem volt