Rábort – Wikipédia

Rábort (Rauchwart im Burgenland)
Rábort címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Németújvári járás
Alapítás éve	1600
Polgármester	Willibald Höchtl (SPÖ)
Irányítószám	7535
Körzethívószám	03327
Forgalmi rendszám	GS
Népesség
Teljes népesség	446 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	17,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 01″, k. h. 16° 13′ 51″47.133611111111, 16.23083333333347.133611°N 16.230833°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 01″, k. h. 16° 13′ 51″47.133611111111, 16.23083333333347.133611°N 16.230833°E
Rábort weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábort témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rábort (németül Rauchwart im Burgenland) község Ausztriában Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban a Németújvári járásban.

Németújvártól 12 km-re északnyugatra, a Strém bal partján fekszik.

Eredetileg Őr volt a neve, és határőrtelepülés volt. Később németek települtek ide és ekkor ennek fordítása Wart lett a neve, amely elé jelzőként a rauch (= füst) került, annak jeleként, hogy az őrök füstjelzéseket adtak egymásnak. Mai magyar neve a németből lett. Egykor vaslelőhely volt. 1600-ban "Ewr" alakban említik először, német neve 1676-ban bukkan fel az írott forrásokban. A Batthyány család birtoka volt, Németújvár uradalmához tartozott.

Vályi András szerint " RAUBART. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puszta Sz. Mihályhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, réttyei jók, de néha az áradások károsíttyák; szőlőhegye, és gyümöltsös kertyei is vannak, Stájer-Ország mellett fekszik, a’ hol keresetre módgyok van, első osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint " Rauchwart, német falu, Vas vmegyében, a németujvári uradalomban, 618 kath. lak. Földe nehéz mivelésü; szőlője és gyümölcs kertjei vannak."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Rábort, 134 házzal és 886 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Birtokosok a Batthyányak."^[4]

1910-ben 1031 lakosából 973 német, 51 magyar, 7 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 2001-ben 464 lakosa volt, melyből 455 német, 2 magyar, 7 egyéb nemzetiségű volt.

• Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma Pusztaszentmihály filiája.
• Határában fürdésre is alkalmas tó található, melyhez kemping és sportpályák tartoznak.

• Hivatalos oldal
• Rábort a dél-burgenlandi települések honlapján
• Rábort az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Geomix.at Archiválva 2009. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye