Rádiókabaré – Wikipédia

A Rádiókabaré szerkesztői 1983-ban: Sinkó Péter, Farkasházy Tivadar, Marton Frigyes, Kaposy Miklós

A Rádiókabaré nagy múltú szórakoztató rádióműsor, amelyet minden szombaton a Kossuth Rádió közvetít, közel 60 percben.[1] A szombat–vasárnap délelőttönként jelentkező rövidebb, 25 perces Kabarématiné kabaréjeleneteket ismétel.

A Rádiókabaré régebben tipikus kabaréműsor volt. Ma már az adásokban inkább stand-up comedyt és humoros jeleneteket adnak elő, olyan fellépőkkel, mint Bödőcs Tibor, Kőhalmi Zoltán, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Varga Ferenc József és Aradi Tibor.

Története

[szerkesztés]

Az első magyar nyelvű kabaréelőadást 1901-ben játszották a Tarka Színpadon. * A következő kabarét 1907-ben egy ismeretlen vidéki színész, nótaszerző Kondor Ernő nyitotta meg. Ez volt a nagykörúti Royal Orfeum elődjeként a Bonbonnière. A francia gyökerű szórakoztató és varietéműfajból eredeztethető humoros közéleti előadásokat Nagy Endre író, a „Bonbonnière” konferansziéja, 1907 és 1912 között honosította és emelte irodalmi színvonalra.

Fogadalmat tettem magamban, hogy ezt a megalázott, meggyalázott kabarét fölemelem a megbecsült művészetek színvonalára.
– Nagy Endre; 1908

A korabeli budapesti színházakban és mulatókban hamar népszerűvé vált. (például: Kedélyes Színház, a Modern Színház Cabaret és az Intim Színház) A műfaj keretein belül az egyik legismertebb, a Vadnay László ötletéből született Hacsek és Sajó duót például 1929 óta játsszák.

A kabaré fokozatosan került át a rádió műsorainak repertoárjába és ezzel párhuzamosan indult növekedésnek a politikai tematikájú produkciók aránya:

  • A humorműsor elődje a Magyar Rádió egyik legrégebbi programjának számít. 1925. december 1-je óta műsoron van.
  • 1969 márciusától évi 7–8, mindig megismételt bemutatóval indult a Rádió Kabarészínháza (szerkesztői: Marton FrigyesSzilágyi György).
  • 1974-ben a Rádió Kabarészínháza szerkesztősége meghirdette az I. Humorfesztivált.
  • 1977-ben hangzott el az első rendőrkabaré, melyet utóbb még kettő követett.
  • 1979 júniusában a Rátóti Humorfesztivál gálaestje alkalmából került sor a mindmáig egyetlen élő adására.
  • 1985-től Marton Frigyes nyugdíjazása után Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter vette át a havi bemutatók folytatását. Új szignállal és új címmel jelentkeztek, elnevezésük: Rádiókabaré. Egy évvel később Sinkó Péter már önállóan szerkeszti műsorait, Kabarészínpad, majd Petőfi kabaré címmel.
  • 1992 januárjától heti háromórányi adással jelentkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő adásai.
  • 1994 októberében megindult Fábry Sándor sztorizó sorozata, a Kabarészeparé.
  • 1997-ben a Rádiókabaré meghirdette IV. Humorfesztiválját.

A Humorfesztiválok nyertesei

[szerkesztés]

Szignál 1959–1982

[szerkesztés]
Hallgassunk kabarét, a kabaré az nagyszerű dolog.

Jobb, mint a nevetés, nincs is talán, amíg a Föld forog.
Most éppen kabarét, új kabarét recseg a készülék.
Hallgatják ifijak, és ugyebár hallják a vén szülék.

A pesti kabarét, a pesti kabarét
Viccek pezsdítik, mint bort a buborék.
Ha szól a rádió, a kabarédáridó,

Csak nevess, csak nevess, hogy bús sose lehess!
– Rádiókabaré szignál (1959–1982)[2]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré (RTV-Minerva, Budapest, 1975)
  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré II. (RTV-Minerva, Budapest, 1978)
  • Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré – Válogatás[3] (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1984)
  • Farkasházy Tivadar (szerk.): Rádiókabaré (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Kecskemét, 1988)
  • Farkasházy Tivadar: 22 bolond a rádiókabaréból (Magánkiadás, 1987)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Rádiókabaré minden hónap első szombatján hallható 13 óra 7 perctől 14 óra 6 percig a Kossuth Rádióban, és 23 óra 06 perctől 00 óra 6 percig sugározzák az ismétlését.
  2. Rádiókabaré szignál (1959-1982)
  3. A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]