Réti József – Wikipédia

Réti József
Életrajzi adatok
Született1925. július 8.[1][2]
Ploiești
Elhunyt1973. november 5. (48 évesen)[1][2]
Budapest[3]
SírhelyFarkasréti temető
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1953)
Pályafutás
Hangszerénekhang
Hangtenor
Díjak
Tevékenység
  • operaénekes
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Réti József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Réti József (Ploiești, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.) magyar opera- és oratóriuménekes (lírai tenor), főiskolai tanár. A bel canto éneklés kiváló képviselője.

Életútja és szerepei

[szerkesztés]

Édesapja a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság olajmérnöke volt. Mindhárom gyermeke, így a legidősebb József is korábbi állomáshelyén, a romániai Ploieștiben született. A család 1939-ben került haza Magyarországra, Nagykanizsára.[4]

A csurgói Csokonai Református Gimnáziumban ébredt fel érdeklődése a zene iránt. 1942-ben családjával Budapestre költözött, itt folytatta tanulmányait a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban. Énekesi pályafutását a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként kezdte.

Nevét (Rédl József) 1949-ben magyarosította. A Réti nevet Kodály Zoltán Mátrai képek című népdalciklusának „réten, réten, sej, a tari réten” sorának ihletésére vette föl, ugyanis Kodálynak nagy tisztelője volt.

Tanulmányait 1953-ban végezte el a Zeneakadémián. Ugyanebben az évben Puccini Bohéméletének Parpignolaként debütált az Operaházban, amelynek haláláig vezető magánénekese maradt.

Legkiemelkedőbb alakításait Mozart-tenorként nyújtotta. Pályája során csaknem valamennyi Mozart-szerepet énekelte. (A varázsfuvolából Taminót,[5] a Don Giovanniból Don Ottaviót;[6][7] a Così fan tuttéból Ferrandót,[8] valamint a Szöktetés a szerájból Belmontéjét.)[9]

Sírja a Farkasréti temetőben; a síron Bartók: Cantata Profanájából származó jelmondat van: „Csak tiszta forrásból”

1956-ban a berlini Schumann-versenyen kitüntető oklevelet nyert, 1957-ben a moszkvai Csajkovszkij-énekversenyen a zsűri – Tito Schipa, világhírű olasz tenor elnökletével – az első díjat, azaz az aranyérmet ítélte neki.[10] A moszkvai siker odavezetett, hogy az Operaházban rögtön hálás lehetőséghez juttatták: megkapta első főszerepét: Almaviva grófot Rossini A sevillai borbélyában.[11] A kritika ünnepelte: briliáns debütálást emlegetett.[10] Legendás Almaviva alakítása mellett magas színvonalú teljesítményt nyújtott Ferrandóként Mozart Cosi fan tuttéjában[8] és Rossini Ory grófja címszerepében is.[12][13] Egyik legnagyobb bravúrja Donizetti Az ezred lánya című operájának Toniójához fűződik. Tonio Ah! Mes Amis kezdetű dalát a benne található nyolc magas C-vel az operairodalom egyik legnehezebb áriájaként tartja számon a szakma – Réti József azonban a maga erőteljes, tiszta, férfias hangjával könnyedén kiénekelte a mások számára elérhetetlen magasságokat is.[14]

Drámai tehetségéről Puccini Manon Lescaut című operájának Des Grieux-jeként adott számot.[15] Réti József elénekelte Richard Strauss A rózsalovag című operájának Olasz áriáját is , a szerephez illő komikus arckifejezéssel, eltúlzott gesztusokkal.[16] Flotow Márta című operájának Lyonelje ugyancsak a kedvenc szerepei közé tartozott,[17] akárcsak Puccini Bohéméletének Rodolphe-ja,[18] Donizetti Szerelmi bájital című operájának Nemorino-ja,[19] vagy Leoncavallo: Bajazzók című operájából Peppe szerepe.[20] Lemezre énekelte Massenet: Wertherjének híres Ossian-dalát.[21]

1964-től tanított a Zeneakadémián, Rösler Endre utódaként. Neves művészeket nevelt ki.

Bensőséges, mélyen szárnyaló hangjának[12] köszönhetően gyakran énekelt oratóriumokat is, s stílusának és technikájának köszönhetően az 1960–70-es évek legkeresettebb szólistája volt. Felejthetetlen alakítást nyújtott Johann Sebastian Bach passióinak Evangélistájaként.[22] E szerepében nyújtott teljesítményét így méltatta a kritika:[10]

„Éneklése a hangszerjátékos zenei biztonságával szólalt meg… Az evangelista tolmácsolásának nem a muzikalitás és nem a szép hangi teljesítmény a fő értéke, hanem az a hihetetlenül feszült és változatos kifejezési skála, amelyet megvalósít… Néha egy-két mondaton belül tudta váltani a hangszínt, az árnyalatot, a dinamikát és ezzel tökéletes jellemképet adott a passió szereplőiről.”

Bartók Béla Cantata Profana című műve tenorszólójának is legendás tolmácsolója volt.[23] Művészi rangját jól jelzi, hogy kortárs szerzők kifejezetten neki írtak oratóriumokat. Lásd: Petrovics Emil Lysistraté és Jónás könyve című oratóriumai, valamit Vass Lajos Mathias Rex című oratóriuma.[10]

Operettszerepeket is vállalt. Felcsendült előadásában például Leo Fall Sztambul rózsája című operettjéből Ahmed áriája,[24] Kerekes János–Erdődy János A majlandi tornyok című operettjéből a Nápolyi dal.[25]

Donizetti Lammermoori Lucia című operájában és Puccini Bohéméletében partnere volt a világhírű olasz szoprán, Renata Scotto. Hazai kollégái közül olyan operacsillagokkal, mint Gyurkovics Mária és Házy Erzsébet lépett föl leggyakrabban.[10]

Élete utolsó éveiben mint dalénekes is gyakran szerepelt. Külföldön is sokszor vállalt szereplést, utoljára Dél-Amerikában turnézott. Számos lemezfelvételt készített a Hungarotonnál. Sikereihez az is hozzájárult, hogy szerepeit hihetetlen gyorsasággal tanulta meg. Ha a kottát délelőtt megkapta, este már énekelte is. Német kiejtése ugyanúgy tökéletes volt, mint az olasz. Tökéletesen artikulált, érthető szövegmondása, töretlen hajlékonyságú magas regisztere, különleges fényben ragyogó, selymes-bársonyos, nemes szépségű hangszíne[10] mindig ellensúlyozni tudták azt, hogy korpulens alkata miatt hősszerepekben nem feltétlenül volt illúziókeltő a színpadon. Amikor azonban komikus szerepekben tűnt föl, akkor magával ragadta a közönséget harsány derűt fakasztó, szikrázó jókedvű komédiázásával, „bumfordi alakításával”. Ha az alkatához illő színészi feladathoz jutott, képes volt neves pályatársaihoz, Melis Györgyhöz és Gregor Józsefhez fogható, mélyen átélt színészi remeklésekre.

Szókimondó természete miatt nem volt a szocialista rendszer kedvence. Háromszor is fölterjesztették Kossuth-díjra, ám a döntésre jogosultak sosem ítélték meg számára az elismerést.[10]

Emlékezete

[szerkesztés]
2017 októberében avatott emléktáblája Budapest I. kerületében (Naphegy utca 27.)

Rónay György: Gyászének Réti József halálára címmel verset írt, amikor megtudta, hogy az általa oly nagyra becsült énekes eltávozott az élők sorából.[10]

A bal lábam című ír-angol filmdrámában a főcím alatt elhangzik pár ütem Mozart Cosi fan tutte című operájának Un’aura amorosa kezdetű áriájából Réti József előadásában.[26]

Monique Montagne, Herbert von Karajan nevelt lánya ezt az „ismeretlen hangot” meghallva teljesen föllelkesült, és nyomozásba kezdett, kiről is van szó. A csodás hang később sem eresztette el: Réti Józsefről filmet készített, életéről és lemezfelvételeiről tanulmányt írt, amit a New Opera Quarterly közölt le 1995-ben.[10] Ennek köszönhetően Réti József halála után a nemzetközi figyelem kereszttüzébe került.

Kiemelkedő énekművészetéért Réti Józsefet 2023-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki.[27] Mint a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter ennek kapcsán kifejtette, Réti József ezáltal bekerült a szellemi panteonba. Réti József hangját úgy jellemezte, mint „azonnal felismerhető, kissé zárt, egyedi felszínű, felfele korlátlan tenort”.[28]

Hanglemezfelvételei

[szerkesztés]
  • „Wie stark is nicht dein Zauberton” Bach, Vivaldi, Mozart, Liszt áriák / Hungaroton HCD 12891 /
  • „Great Hungarian Voices” Mozart opera- és koncertáriák / Hungaroton HCD 12927 /
  • Bartók Béla: Cantata profana – (vez.: Ferencsik János) / Hungaroton HCD 31883 /
  • Bartók Béla: Cantata profana – (vez.: Doráti Antal) / Hungaroton HCD 31503 /
  • Johann Sebastian Bach: János passió / Hungaroton HCD 32225-26 /
  • Johann Sebastian Bach: Máté-passió (rövidítve, 143' 26") House of Opera CD89574-75/ - ez az USA-ban megjelent lemez egy rádióközvetítés felhasználásával készült (az alapul szolgáló előadás: Ferencsik János, Erkel Színház, 1972. jún. 12.)
  • Johann Sebastian Bach: 161. kantáta (Hungaroton 1966. jún., HRC ???)
  • Liszt Ferenc: Christus - oratórium / Hungaroton HCD 32700-02 /
  • Liszt Ferenc: Zsoltárok / Hungaroton HCD 11261 /
  • Liszt Ferenc: Szekszárdi mise / Hungaroton HCD 32318 /
  • Gioacchino Rossini: A sevillai borbély / Hungaroton HCD 12625-26 /
  • Erkel Ferenc: Bánk bán / Hungaroton HCD 11376-77 /
  • Antonio Vivaldi: Juditha Triumphans - oratórium / Hungaroton CLD 4022-23/
  • Kodály Zoltán: Budavári Te Deum, Missa brevis / Hungaroton HCD 11397 /
  • Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – részletek / Hungaroton HCD 11539 /
  • Petrovics Emil: Jónás könyve - oratórium / Hungaroton HCD 31790 /
  • Petrovics Emil: C'est la guerre (Hungaroton 1964, HCD 31958)
  • Ludwig van Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén - oratórium / Eterna /
  • Joseph Haydn: Nelson mise / Eterna /

Díjai

[szerkesztés]

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ Réti József, a csurgói kisgimnazista (magyar nyelven). Papageno, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2020. augusztus 3.)
  5. ↑ Mozart: A varázsfuvola - Képária (Tamino áriája) - előadja: Réti József
  6. ↑ Mozart Don Giovanni - Don Ottavio Il mio tesoro című G-dúr áriája (I. felvonás) Réti József tolmácsolásában
  7. ↑ Mozart: Don Giovanni című operájából Don Ottavio Gyászában nyújtsatok vigaszt kezdetű B-dúr áriája a II. felvonásból Réti József előadásában
  8. ↑ a b Réti József a Cosi fan tuttéból énekel
  9. ↑ Belmonte IIch Baue Ganz kezdetű áriája Mozart: Szöktetés a szerájból című operájából Réti József előadásában
  10. ↑ a b c d e f g h i Réti József emlékére; Opera-világ, 2013. november 5.; Jánosi Ildikó írása
  11. ↑ Rossini: A sevillai borbély, I. felvonás 1. jelenet; Almaviva szerenádja Réti József tolmácsolásában
  12. ↑ a b A Magyar Életrajzi Lexikon Réti Józsefről szóló szócikke
  13. ↑ Réti József az Ory grófjából énekli a Ragyogj bűvös égi fény kezdetű operaáriát
  14. ↑ Réti József Donizetti: Az ezred lánya című operájából Tonio bravúráriáját énekli
  15. ↑ Réti József Des Grieux III. felvonásbeli áriáját énekli Puccini: Manon Lescaut című operájából
  16. ↑ Réti József az Olasz áriát énekli Richard Strauss Rózsalovagjából
  17. ↑ Réti József Flotow Márta című operájából Lyonel szerepét énekli
  18. ↑ Réti József Puccini: Bohéméletéből énekli Rodolpe áriáját (megelőzően a művész Antal Imre riporter kérésére elmeséli, hogy egy népdallal, két Schumann-dallal és ezzel az áriával nyerte meg 1957-ben Moszkvában a Csajkovszkij-énekversenyt)
  19. ↑ Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románca Réti József előadásában
  20. ↑ Részlet Leoncavallo: Bajazzók című operájából; Nedda: Orosz Júlia, Peppe: Réti József
  21. ↑ Massenet: Werther - Ossian-dal; előadja: Réti József
  22. ↑ Johann Sebastian Bach: János passió, Nr. 18., Rezitativ (Réti József)
  23. ↑ Bartók Béla: Cantata Profana; a tenorszólót előadja Réti József
  24. ↑ Réti József Leo Fall: Sztambul rózsája című operettjéből Ahmed áriáját énekli
  25. ↑ Réti József Kerekes János-Erdődy János Majlandi tornyok című operettjéből a Nápolyi dalt énekli
  26. ↑ A bal lábam című, Daniel Day-Lewis főszereplésével készült film, melynek főcíme alatt végig Réti József énekel
  27. ↑ Átadták a Magyar Örökség-díjakat; Magyar Nemzet; 2023. március 25.
  28. ↑ Réti József emlékére avagy aranyszabályokról, Ókovács Szilveszter írása, origo, 2023. március 27.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Réti_József&oldid=27567664”