French
DeutschRákfalu – Wikipédia
| Rákfalu (Rakovice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Pöstyéni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1262 | ||
| Polgármester | Dušan Daloš | ||
| Irányítószám | 922 08 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 620 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 6,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 42″, k. h. 17° 44′ 25″48.561667°N 17.740278°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 42″, k. h. 17° 44′ 25″48.561667°N 17.740278°E | |||
| Rákfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rákfalu (1899-ig Rakovicz, szlovákul Rakovice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pöstyéntől 9 km-re, délnyugatra található.
Története
[szerkesztés]A település 1262-ben IV. Béla oklevelében szerepel először írott forrásban „Villa Rakovych" néven. Ebben a király a – korábban a nyitrai várispánsághoz tartozó – Lancsár (villa Kuerencher), Köcsényi-patak (fluvium Kochyn) és Rákfalu (villa Rakovych) közötti területet Zochud comesnek és testvérének, Serafinnak adja. A 13. század végén Csák Máté birtoka, a csejtei váruradalom része, majd ennek halála után a királyé lett. Ebben az időszakban nincs a faluról említés. 1452-ben a nyitrai ispánság adóösszeírásában „Rakowicz" néven szerepel. Ezután a Bánfy család birtoka, majd 1569-től több nemesi családé volt. 1533-ban Rákfalut „Rakovitz" néven nemesi községként említik. 1549-ben 8 portáig adózott.
A 16. században a meginduló török betörések következtében a falu lakossága csökkent. Teret hódított a reformáció is. 1576-ban Rákfalut 6 jobbágy, 6 zsellér és 3 vagyontalan család lakta. 1610-ben másfél jobbágy és egy zsellérportája volt. 1623-tól a morva Horecky család szerzett birtokot a faluban. 1660-ban Nádasdy Ferenc volt a tulajdonosa, később a Nádasdy és Batthyány család osztozott rajta. A 18. század első felében a Révay családé. 1715-ben 25 jobbágy és 12 zsellérportája volt. 1787-ben 57 házában 337 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOVICZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai G. Révay, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Veszeléhez nem meszsze, mellynek filiája, Pöstyénhez egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Veszeléjé, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Rakovicz, tót falu, Nyitra vármegyében, a vágh-ujhelyi országútban. Táplál 350 kath., lak. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Galgócz."[3]
1828-ban 53 háza és 366 lakosa volt. A Mednyánszky család a 19. század elején szerzett birtokot a községben és a korábbi reneszánsz kastély helyén új kastélyt építtetett, mely a mai napig is áll.
Borovszky monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Rakovicz, Boritól délre, a Dudvág jobb partján, a Holeska-patak mellett. Tót község, 436 r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben a nyitrai, azután a csejtei vár uradalmához tartozott; a XIII. század végén a templáriusok bírták, azután a Szt.-Jánosrendi lovagok örökölték. Később királyi birtok lett és mint ilyen Stibor vajda tulajdonába került. 1437-ben a Bánffyak lettek az urai, később a Révayak és végre a Mednyánszkyak. A községben van Kornfeld Zsigmondnak csinos, elegánsan berendezett kastélya, mely körül igen szép angol park terül el. A kastély nagyon régi eredetű építmény és alapja még a templáriusok idejéből való. Az 1675-ből fenmaradt összeirás szerint, akkoriban már mint "régi kastély" szerepelt; 1856-ban azonban báró Mednyánszky Dénes, az akkori tulajdonos, átépíttette. A parkbejárat szomszédságában vannak a mostani tulajdonos uradalmához tartozó szép és mintaszerü gazdasági épületek."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 572, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 482 lakosából 473 szlovák volt.
2011-ben 551 lakosából 520 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mednyánszky-kastély a falu északi részén fekszik, hat és fél hektáros kiterjedt angolpark övezi. A korábbi reneszánsz kastély a korabeli források szerint 1675 körül épült. A mai kastély 1821 és 1822 között készült. 1856 és 1858 között Mednyánszky Dénes klasszicista stílusban építtette át. 1954-ben egy tűzvész után rekonstruálták.
- A falu haranglába a 18. század végén épült.
- Szent Flórián szobra 1765-ben készült.
- Nepomuki Szent János szobra a 19. század első felében készült.
- Szent Cirill és Metód szobra 1924-ben készült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.)