Récse – Wikipédia
Récse (Rača) | |||
Récse látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Pozsonyi | ||
Járás | Pozsonyi III. | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1245 | ||
Polgármester | Peter Pilinský | ||
Irányítószám | 831 06 | ||
Körzethívószám | 02 | ||
Forgalmi rendszám |
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 733 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 831 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 148 m | ||
Terület | 23,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.216667°N 17.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.216667°N 17.150000°E | |||
Récse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Récse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf) Pozsony város része, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában. Főként szőlőtermesztéséről és borairól híres.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta, aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.
Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezőváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külső országokban is kedves; határja középszerű, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van"[2]
Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szőlőtőkékkel, erdőkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szőlőmivelésből, gyümölcs termesztésből, mesterségekből, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelője a népességhez igen szűk; ellenben szőlőhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erős, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy időtől fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termő, de jó fajtáju tőkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tőkéket választanak. A szőlőmivelés után fő helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést űznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták."[3]
1946-ban csatolták Pozsonyhoz.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt.
2011-ben 19 679 lakosából 17 933 szlovák, 392 magyar és 264 cseh volt.[4]
Közlekedés
[szerkesztés]Vasúti
[szerkesztés]Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt gótikus római katolikus templomát 1306-ban már említik.
- A modern stílusú Szent Sebestyén-székesegyház a szlovák Katonai ordinariátus székesegyháza.
- Andrej Hlinka szobrát 2009. szeptember 22-én avatták fel.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
Források
[szerkesztés]- Podolák, J. 1989: Rača. Bratislava
- Havlovič, Ľ 2002: Rača - Z dejín a pamiatok obce. Bratislava
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest