Roberto Oros di Bartini – Wikipédia

Roberto Oros di Bartini (Orosdy Róbert)
Életrajzi adatok
Született1897. május 14.
Nagykanizsa, Magyarország
Elhunyt1974. december 6. (77 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
SírhelyVVegyenszkoje temető
Születési neveFerlesch Róbert
Ismeretes mint
  • fedélzeti mérnök
  • fizikus
  • pilóta
  • feltaláló
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságszovjet
IskoláiPolytechnic University of Milan
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Politecnico di Milano
Pályafutása
Szakterületrepülő mérnök, repülőgép tervező
Munkahelyek
Szibériai Repülési Kutatóintézetkutató
Más munkahelyekDimitrov Repülőgépgyár
Szakmai kitüntetések
Hatással voltak ráGeorgij Mihajlovics Berijev
Hatással voltSzergej Pavlovics Koroljov
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Oros di Bartini (Orosdy Róbert) témájú médiaállományokat.

Roberto Oros di Bartini, eredetileg Orosdy, született Ferlesch Róbert (Nagykanizsa, 1897. május 14. – Moszkva, 1974. december 6.), orosz névváltozatban Robert Ljudvigovics Bartini (oroszul: Роберто Людовигович Бартини, kiejtve: Bartyinyi) szovjet fizikus, repülőgép-tervező.

Élete

[szerkesztés]

Egyes források szerint[1] Fiumében, valójában Nagykanizsán született, Ferlesch Mária villachi születésű 20 éves nagykanizsai lakos magánzó házasságon kívüli gyermekeként,[2] az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként. 1904-ben örökbe fogadta dr. Orosdy Lajos Mihály Béla, Fiumében élő, későbbi miniszteri osztálytanácsos, majd miniszterelnökségi helyettes államtitkár. Neve ettől kezdve Orosdy Róbert Frigyes.

1915-ben végezte el a középiskolát, majd tartalékos tiszti iskolára került Besztercebányára. A képzés végén 1916-ban az orosz frontra küldték, ahol júniusban hadifogságba esett. A háború után, 1921-től 1922-ig repülőiskolát végzett el Milánóban és itt lett tagja az Olasz Kommunista Pártnak.

A fasiszta hatalomátvétel után 1923-ban a Szovjetunióba ment, ahol mint repülőmérnök dolgozott. Több fontos műszaki és vezetői beosztást töltött be a Szovjet Légierőnél. 1928-ban őt nevezték ki a szovjet kísérleti hidroplán-program vezetőjének, 1930-ig a program vezető tervezője volt. Őt sem kerülte el sztálini terror, így 1938–1946 között bebörtönözték, és saraskában dolgoztatták. Fogvatartottként dolgozott az NKVD felügyelete alatt működő CKB–29 tervezőirodában, majd később a Dimitrov Repülőgépgyár területén működő, Georgij Berijev vezette OKB–86-os tervezőirodában.

Különböző típusjelzésű repülő modellek fejlesztésén munkálkodott a Dimitrov és a Berijev repülőgépgyártó vállalatoknál Taganrogban egészen 1952-ig. Ezt követően Novoszibirszkbe került a Szibériai Repülési Kutatóintézethez (SzibNIA), és Sztálin halálát követő enyhülés eredményeként 1956-ban rehabilitálták. Több publikációja jelent meg a repülőgépgyártásban használatos szerkezeti anyagok és technológiák, az aerodinamika, valamint az elméleti fizika tárgykörében.

Repülőgépei

[szerkesztés]
Név Leírás
Sztal–6 Kísérleti repülőgép, mellyel szovjet sebesség rekordot állítottak fel
DAR Korrózióálló repülő csónak (amfíbia) az északi sarki távolsági repülésekhez
Sztal–7 Kétmotoros utasszállító repülőgép
Jer–2 (DB–240) Első repülés 1940 júniusában.
Jer–2 (AM–35-ös motorral) 1942 június.
Jer–2 (2 db ACS–30B motorral) kb. 300 db épült belőle, 3 db 1000 kg-os légibomba szállítására volt alkalmas. Legnagyobb sebessége 446 km/h, hatótávolsága 5000 km
Jer–2
A–57 Sugárhajtóműves stratégiai bombázó repülőgép
VVA–14 Berijevvel közösen 1972-ben tervezett hidroplán és határfelület-repülőgép
AL–40 Nukleáris meghajtású hidroplán, mely nem épült meg. A Szibériai Repülési Kutatóintézetben (SzibNIA) 1960 körül.
R 53.6K Minden aerodinamikai felület kiszámított és megfelelt a 4 származtatott funkciónak 1940 körül.

A VVA–14 típus

[szerkesztés]

Az 1930-as években a Sztal típusú, újszerű repülőgépek megépítésével vált szakmai berkekben igazán ismertté. A legjelentősebb tervezői teljesítménye taganrogi Berijev-tervezőirodában kifejlesztétt és egyetlen példányban megépített VVA–14 típus. A szokatlan megjelenésű repülőeszköz egy VTOL vízi-repülőgépnek készült.[3][1]

Repülés nagyjai között

[szerkesztés]

Több alkalommal dolgozott együtt a szovjet repülőgépipar más jelentős képviselőivel, így Koroljovval, Iljusinnal, Antonovval, Mjasziscsevvel és Jakovlevvel. Koroljov tanárának tartotta őt, az aerodinamikában ismert szakkifejezés a róla elnevezett „Bartini-hatás”.

Publikációi

[szerkesztés]
Bartini VVA–14 típusú vízi repülőgépe a monyinói repülőmúzeumban kiállítva
  • Roberto Oros di Bartini. Some relations between physical constants. In: Doklady Acad. Nauk USSR, 1965, Angol nyelvű, Oroszul: Доклады Академии наук, 1965,
  • Roberto Oros di Bartini. Kapcsolat a fizikai állandók között orosz nyelven jelent meg: (сборник Проблемы теории гравитации и элементарных частиц, М., Атомиздат, 1966,).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar tervezte a tengeralattjáró-vadászatra szánt szovjet repülőszörnyet. Telex.hu, 2022. október 22.
  2. ↑ Nagykanizsa 1897. évi születési anyakönyv (familysearch.org, hozzáférés: 2022. október 22.)
  3. ↑ Villányi György (1999). „Egy érdekes kísérlet: Az Alekszejev-féle ekranoplán”. Haditechnika (1999/4), 32–36. o. (Hozzáférés: 2009. október 22.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Ludvigovich Bartini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roberto_Oros_di_Bartini&oldid=27454012”