Roberto Oros di Bartini – Wikipédia
Roberto Oros di Bartini (Orosdy Róbert) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1897. május 14. Nagykanizsa, Magyarország |
Elhunyt | 1974. december 6. (77 évesen) Moszkva, Szovjetunió |
Sírhely | VVegyenszkoje temető |
Születési neve | Ferlesch Róbert |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | szovjet |
Iskolái | Polytechnic University of Milan |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Politecnico di Milano |
Pályafutása | |
Szakterület | repülő mérnök, repülőgép tervező |
Munkahelyek | |
Szibériai Repülési Kutatóintézet | kutató |
Más munkahelyek | Dimitrov Repülőgépgyár |
Szakmai kitüntetések | |
Hatással voltak rá | Georgij Mihajlovics Berijev |
Hatással volt | Szergej Pavlovics Koroljov |
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Oros di Bartini (Orosdy Róbert) témájú médiaállományokat. |
Roberto Oros di Bartini, eredetileg Orosdy, született Ferlesch Róbert (Nagykanizsa, 1897. május 14. – Moszkva, 1974. december 6.), orosz névváltozatban Robert Ljudvigovics Bartini (oroszul: Роберто Людовигович Бартини, kiejtve: Bartyinyi) szovjet fizikus, repülőgép-tervező.
Élete
[szerkesztés]Egyes források szerint[1] Fiumében, valójában Nagykanizsán született, Ferlesch Mária villachi születésű 20 éves nagykanizsai lakos magánzó házasságon kívüli gyermekeként,[2] az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként. 1904-ben örökbe fogadta dr. Orosdy Lajos Mihály Béla, Fiumében élő, későbbi miniszteri osztálytanácsos, majd miniszterelnökségi helyettes államtitkár. Neve ettől kezdve Orosdy Róbert Frigyes.
1915-ben végezte el a középiskolát, majd tartalékos tiszti iskolára került Besztercebányára. A képzés végén 1916-ban az orosz frontra küldték, ahol júniusban hadifogságba esett. A háború után, 1921-től 1922-ig repülőiskolát végzett el Milánóban és itt lett tagja az Olasz Kommunista Pártnak.
A fasiszta hatalomátvétel után 1923-ban a Szovjetunióba ment, ahol mint repülőmérnök dolgozott. Több fontos műszaki és vezetői beosztást töltött be a Szovjet Légierőnél. 1928-ban őt nevezték ki a szovjet kísérleti hidroplán-program vezetőjének, 1930-ig a program vezető tervezője volt. Őt sem kerülte el sztálini terror, így 1938–1946 között bebörtönözték, és saraskában dolgoztatták. Fogvatartottként dolgozott az NKVD felügyelete alatt működő CKB–29 tervezőirodában, majd később a Dimitrov Repülőgépgyár területén működő, Georgij Berijev vezette OKB–86-os tervezőirodában.
Különböző típusjelzésű repülő modellek fejlesztésén munkálkodott a Dimitrov és a Berijev repülőgépgyártó vállalatoknál Taganrogban egészen 1952-ig. Ezt követően Novoszibirszkbe került a Szibériai Repülési Kutatóintézethez (SzibNIA), és Sztálin halálát követő enyhülés eredményeként 1956-ban rehabilitálták. Több publikációja jelent meg a repülőgépgyártásban használatos szerkezeti anyagok és technológiák, az aerodinamika, valamint az elméleti fizika tárgykörében.
Repülőgépei
[szerkesztés]Név | Leírás |
---|---|
Sztal–6 | Kísérleti repülőgép, mellyel szovjet sebesség rekordot állítottak fel |
DAR | Korrózióálló repülő csónak (amfíbia) az északi sarki távolsági repülésekhez |
Sztal–7 | Kétmotoros utasszállító repülőgép |
Jer–2 (DB–240) | Első repülés 1940 júniusában. |
Jer–2 (AM–35-ös motorral) | 1942 június. |
Jer–2 (2 db ACS–30B motorral) | kb. 300 db épült belőle, 3 db 1000 kg-os légibomba szállítására volt alkalmas. Legnagyobb sebessége 446 km/h, hatótávolsága 5000 km |
Jer–2 | |
A–57 | Sugárhajtóműves stratégiai bombázó repülőgép |
VVA–14 | Berijevvel közösen 1972-ben tervezett hidroplán és határfelület-repülőgép |
AL–40 | Nukleáris meghajtású hidroplán, mely nem épült meg. A Szibériai Repülési Kutatóintézetben (SzibNIA) 1960 körül. |
R 53.6K | Minden aerodinamikai felület kiszámított és megfelelt a 4 származtatott funkciónak 1940 körül. |
A VVA–14 típus
[szerkesztés]Az 1930-as években a Sztal típusú, újszerű repülőgépek megépítésével vált szakmai berkekben igazán ismertté. A legjelentősebb tervezői teljesítménye taganrogi Berijev-tervezőirodában kifejlesztétt és egyetlen példányban megépített VVA–14 típus. A szokatlan megjelenésű repülőeszköz egy VTOL vízi-repülőgépnek készült.[3][1]
Repülés nagyjai között
[szerkesztés]Több alkalommal dolgozott együtt a szovjet repülőgépipar más jelentős képviselőivel, így Koroljovval, Iljusinnal, Antonovval, Mjasziscsevvel és Jakovlevvel. Koroljov tanárának tartotta őt, az aerodinamikában ismert szakkifejezés a róla elnevezett „Bartini-hatás”.
Publikációi
[szerkesztés]- Roberto Oros di Bartini. Some relations between physical constants. In: Doklady Acad. Nauk USSR, 1965, Angol nyelvű, Oroszul: Доклады Академии наук, 1965,
- Roberto Oros di Bartini. Kapcsolat a fizikai állandók között orosz nyelven jelent meg: (сборник Проблемы теории гравитации и элементарных частиц, М., Атомиздат, 1966,).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar tervezte a tengeralattjáró-vadászatra szánt szovjet repülőszörnyet. Telex.hu, 2022. október 22.
- ↑ Nagykanizsa 1897. évi születési anyakönyv (familysearch.org, hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ Villányi György (1999). „Egy érdekes kísérlet: Az Alekszejev-féle ekranoplán”. Haditechnika (1999/4), 32–36. o. (Hozzáférés: 2009. október 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Ludvigovich Bartini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bartini information in Russian Hozzáférés ideje: 2005. február 14.
- Robert Ludvigovich Bartini
- И. Чутко "Красные самолёты". М. Изд. полит. литературы, 1978 (oroszul)