Román-alföld – Wikipédia

Román-alföld

Tájkép Argeş megye déli részén

Térkép

A Román-alföld részei (németül)

Elhelyezkedése

Román-alföld (Câmpia Română) Pozíció Románia térképén

é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′44.5, 26.2544.500000°N 26.250000°EKoordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′44.5, 26.2544.500000°N 26.250000°E

A Román-alföld (románul Câmpia Română vagy Câmpia Dunării) Románia délkeleti részén, a Géta-dombvidék, az Elő-Kárpátok, a Moldvai-fennsík, Dobrudzsa és az Al-Duna, illetve mögötte a Bolgár-tábla között elterülő hatalmas süllyedékterület.

Átlagos tszf. magassága megközelítőleg 100 m. Legnagyobb abszolút magassága a Szubkárpátok előterében 300 m; legalacsonyabb a Szeret folyó torkolatvidékén (6-15 m) és a Duna-deltában (0-13 m).

A nyugatról kelet felé fokozatosan kiszélesedő alföld felszíne nem egyveretű. Különböző jellegű és arculatú síksági tájakból tevődik össze.

Fő részei a Romániában használt földrajzi felosztás szerint:

• Olténiai-síkság (Câmpia Olteniei)
• Olt-Argeș síkság (Sectorul Olt-Argeș)
• Bukaresti-síkság (Câmpia Bucureștilor)
• Bărăgan (Câmpia Bărăganului)
• Keleti-síkság (Sectorul de Est)
• A Duna árterülete (Lunca Dunării)

Északról dél felé haladva:

• Az alföld északi részét széles sávban (5-50 km), 200-300 m magas, erősen lejtősödő hegylábi hordalékkúpsíkság, melyet a Szubkárpátokból kilépő folyók (Vedea, Arges, Dâmbovița, Ialomița stb.) építettek. Erősen tagolt, halomvidékű terület. A folyók mélyre vágódva, felszínét hordalékúpterasszá alakították.

• Dél felé haladva a táj képe jelentősen megváltozik; a felszín tagoltsága fokozatosan megszűnik, a völgyek ellaposodnak és kiszélesednek, a folyók teraszai rendre belesimulnak a lankás felszínbe.

• A Duna felé közeledve az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő csernozjom-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely Drobeta-Turnu Severintől a Szeret folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll.

Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott meanderei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.

Az Argeș völgyétől keletre, a Román-alföld sztyeppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a Bărăgan vidéke (Câmpia Bărăganului) terül el.

A Bărăgan az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú löszsíksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.

A Bărăgantól északra az Alföld legmélyebb fekvésű területére, a Szeret síkságára érünk, amely kelet felé a Duna-delta síkságára nyílik.

• Neajlov
• Zsil (Jiu)
• Olt
• Vedea
• Argeș
• Dâmbovița
• Mostiştea
• Ialomiţa
• Bodza (Buzău)

• Panoráma: Románia, 1971