Romulus Vuia Néprajzi Park – Wikipédia

Romulus Vuia Néprajzi Park
A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban
A csizéri fatemplom a szabadtéri múzeumban
A múzeum adatai
Teljes neveParcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”
ElhelyezkedésKolozsvár
Románia
Alapítva1929. április 12.
Igazgató
  • Tudor Sălăgean
  • Romulus Vuia (1929–1947)
  • Gheorghe Pavelescu (1947–1952)
Elhelyezkedése
Romulus Vuia Néprajzi Park (Románia)
Romulus Vuia Néprajzi Park
Romulus Vuia Néprajzi Park
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″46.778190°N 23.554087°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 23° 33′ 15″46.778190°N 23.554087°E
Térkép
A Romulus Vuia Néprajzi Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romulus Vuia Néprajzi Park témájú médiaállományokat.

A kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park (románul Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”) a város néprajzi múzeumának 1929-ben alapított szabadtéri részlege.

Fekvése

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A romániai Kulturális Minisztérium 1920-ban kezdeményezte egy néprajzi múzeum létrehozását. 1922. május 4-én a Károly herceg Kulturális Alapítvány bizottságot hozott létre a múzeum megalapítása és megszervezése céljával. A bizottság tagjai George Vâlsan(wd) földrajztudós, etnográfus, Sextil Pușcariu, Alexandru Lapedatu(wd) történész, Romulus Vuia(wd) etnográfus, földrajztudós és George Oprescu(wd) történész voltak.

1923-tól az alapítvány Romulus Vuiát nevezte ki a múzeum igazgatójának. Vuia – a külföldön látott skanzenek hatására – szabadtéri részleg létrehozását kezdeményezte, amelyet kezdetben a Fellegvárra képzelt el. Amikor 1928-ban Vuia arról értesült, hogy a kormány készül kisajátítani az akkor a római katolikus egyház tulajdonát képező Hója erdőt, minden követ megmozgatott, hogy a területet a múzeum kapja meg.[1] 1922. április 12-én a Maniu-kormány(wd) a Hója erdőből 75 hektárnyi területet átadott a néprajzi múzeumnak a szabadtéri részleg kialakításához.[2]

A szabadtéri múzeumot 1929. június 1-jén alapította a kultusz- és művészeti minisztérium. Kezdetben a területe 75 hektár volt. A park kezdeményezője, Romulus Vuia néprajzkutató elképzelése szerint néhány gazdaságban parasztok laktak, akiknek a hagyományos gazdasági tevékenységeket kellett bemutatniuk.[1][3]

1929 és 1940 között a következő építményeket állították fel a parkban: egy alsóvidrai ház (1929), egy polyáni esztena, juhásszal és 75 juhhal (1930), egy út menti kereszt Nagylupsáról (1931), egy telcsi gazdaság, egy sztánai magyar csűr (1936). A parkban egy vendéglő is nyílt, ahol hagyományos erdélyi ételeket szolgáltak fel. A második világháború alatt az építmények többsége elpusztult.[1][3]

1956-ban Teodor Onișor, Valer Butură és Kós Károly tudományos szempontok szerint újratervezték a parkot, amelynek négy tematikus része lett volna: tájegységek szerinti gazdaságok és épületek, műhelyek és egyéb létesítmények, valamint egy-egy etnobotanikai és etnozoológiai rész. 1964-ben az anyagi források elégtelensége miatt az a döntés született, hogy ezek közül csak az első két részt valósítják meg.[3][4]

Az 1980-as években a park elhanyagolt állapotba került, a látogatók száma csökkent.[5]

A park 1993-ban vette fel Romulus Vuia nevét.[4]

2006-ban a szomszédos Tetarom I(wd) ipari park létesítése során a szakszerűtlen földmunkák miatt földcsuszamlás következett be; emiatt több kiállított parasztporta megrongálódott. Ezeket lebontották, és a további földmozgások megakadályozása után tervezték visszaépíteni.[6][7]

2017-ben elkezdődött egy projekt, amely a park bővítését és felújítását célozza.[8] 2020-ban elkezdték a fák ültetését, amelyek majd elválasztják skanzent az ipari parktól.[9] A 12 millió euró költségű beruházás során a parkot 12 hektárról 42 hektárra bővítik, kialakítanak egy szabadtéri színpadot, sétányokat, kerékpárutakat, játszótereket, szánkópályát, piknikezőhelyeket, egy üdülőfalut, látogatóközpontot és irodaépületet, valamint raktárhelyet a néprajzi múzeum gyűjteményei számára.[10][11]

Leírása

[szerkesztés]

A szabadtéri múzeumban a következő építmények találhatóak:[12][1]

Rendezvények a park területén

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Szűcs Brigitta: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása. skanzen.hu (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
  2. ↑ Parcul Etnografic Național „Romulus Vuia” din Cluj-Napoca împlinește 90 de ani 05/07/2019. www.servuscluj.ro (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  3. ↑ a b c Istoric. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  4. ↑ a b Tudor Sălăgean: Mașter planningul pentru dezvoltarea Parcului Etnografic din CIuj-Napoca. Direcții pentru asigurarea accesului persoanelor cu deficiențe de veder. In Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei. Cluj-Napoca: Mega. 2017.  
  5. ↑ T. Szabó Csaba: Kolozsvár legdinamikusabb múzeumáról: Interjú Tudor Sălăgean történésszel, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatójával. Szabadság, (2017. február 18.) arch Hozzáférés: 2022. augusztus 6.
  6. ↑ A szomszédos ipari park miatt földcsuszamlás fenyegeti a skanzent. kulturpart.hu (2009. március 20.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  7. ↑ Pengő Zoltán: Kicsúszik a föld a kolozsvári skanzen alól. kronikaonline.ro (2009. március 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  8. ↑ Septimiu Avram: Parcul Etnografic va deveni grădina de vară a clujenilor. Transilvania Reporter, (2017. április 7.)
  9. ↑ Adrian Loghin: A început revitalizarea și extinderea Parcului Etnografic din Cluj-Napoca. cluju.ro (2020. november 6.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  10. ↑ Laurentiu Cotu: CJ Cluj investeşte 12 mil. euro în extinderea cu 30 de hectare a parcul etnografic ’’Romulus Vuia’’ din Cluj-Napoca. Ziarul Financiar, (2020. november 5.)
  11. ↑ Clujul va avea cel mai mare parc etnografic din Romania. Va găzdui obiecte care acum stau în subsolul unor blocuri. www.bzc.ro (2020. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  12. ↑ Obiective muzeale. www.muzeul-etnografic.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  13. ↑ Noaptea Privighetorilor la Cluj. Clasicul DUET dintre muzicieni şi PĂSĂRI va avea loc în Parcul Etnografic „Romulus Vuia”. cluj24.ro (2022. június 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  14. ↑ Locul. www.jazzinthepark.ro (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.) arch
  15. ↑ Rohonyi D. Iván: Gyermekfoglalkozás is volt a Falumúzeumban az Argumentum Nostrum egyesület szervezésében. Szabadság, (2021. augusztus 22.)
  16. ↑ Pap Melinda: Járvány előtti fergeteges hangulatot ígér a 13. Kolozsvári Magyar Napok. kronikaonline.ro (2022. május 12.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  17. ↑ Târg meșteșugăresc cu ateliere de creație în parcul etnografic din Cluj-Napoca, în acest weekend. actualdecluj.ro (2021. augusztus 24.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  18. ↑ Sergiu Vlăgea: Clujenii, așteptați în Parcul Etnografic „Romulus Vuia” / Eveniment cu degustare de vinuri și produse tradiționale. Ziua de Cluj, (2022. május 20.)
  19. ↑ Teatrul de Păpuși în Parc- Capra cu trei iezi. foaiatransilvana.ro (2021. október 15.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  20. ↑ ,,AIA la sat” în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” Cluj-Napoca. cluj.transilvania-tv.ro (2020. június 22.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  21. ↑ Remus Florescu: Primul parc de distracţii din Cluj-Napoca: până când primăria se va implica, acesta va fi construit din piese LEGO. adevarul.ro (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  22. ↑ Anca Aron-Vîrtic: Concert VAMA în Parcul Etnografic ,,Romulus Vuia” din Cluj-Napoca. cluju.ro (2021. augusztus 20.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Romulus_Vuia_Néprajzi_Park&oldid=27311534”