Sámfalva – Wikipédia

Sámfalva (Hannersdorf)
Sámfalva.
Sámfalva címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőőri járás Burgenland
Alapítás éve	1406
Polgármester	Gerhard Klepits (ÖVP)
Irányítószám	7473
Körzethívószám	03364
Forgalmi rendszám	OW
Népesség
Teljes népesség	758 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	268 m
Terület	17,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 16° 22′ 52″47.230277777778, 16.38111111111147.230278°N 16.381111°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 49″, k. h. 16° 22′ 52″47.230277777778, 16.38111111111147.230278°N 16.381111°E
Sámfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sámfalva (németül: Hannersdorf, horvátul: Šampovar) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Felsőőrtől 15 km-re délkeletre a Szabár-pataknak a Tankába ömlésénél fekszik.

A kataszteri közösségek Pinkaóvár, Hannersdorf és Várújfalu.^[2]

Neve a Sámuel személynév rövidített Sám alakjából származik. Német neve is személynévi eredetű, a Heinrichsdorf névből alakult ki.

A község területe már a magyar honfoglalás előtt vaslelőhely volt, ahonnan barnavasércet bányásztak. Sámfalvát először 1406-ban említi oklevél "Samfolua" alakban. 1475-ben "Sanfalwa" néven említik. Temploma már a 13. században is állt, melyet a Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek. A 15. században gótikus stílusban építették át. Plébániája 1525-ben már létezett. A falut 1532-ben a török elpusztította, utána horvátokkal telepítették be. A reformáció hatására lakói 1580 körül az evangélikus hitre tértek át. Evangélikus lelkészét 1601-ben említik először. Batthyány Ádám az áttérése után 1634 ezt a gyülekezetet is visszatérítette, de az 1647. évi országgyűlés a 90 templom között Sámfalváét is visszarendelte az evangélikus egyháznak. Ebből az időből, 1649-ből és 1654-ből való az evangélikus Rindtsmaul család két sírköve a templomban. A büki zsinaton 1661-ben Sámfalva azt kérte, hogy évenként minden hónapban horvát prédikáció is legyen náluk. De a kerület úgy határozott, hogy ez eddig sem volt szokásban, ezután se legyen.

Vályi András szerint " SÁMFALVA. Hannersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rohontzhoz 11/2 mértföldnyire; határja közép termésű."^[3]

Fényes Elek szerint " Sámfalva (Hauersdorf), német f., Vas vmegyében: 342 kath., 230 ágosati lak., kath. paroch. szentegyházzal. A rohonczi urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Sámfalva régi község 121 házzal és 149 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A szombathely-pinkafői vasútvonal mellett fekszik és annak egyik megállóhelye. Posta és távíró helyben van. A Szabár patak itt ömlik a Tankába. A község határában egy kőbánya és több mészégető van."^[5]

A község fejlődésén 1888-ban sokat lendített a szombathely-pinkafői vasútvonal megépülése, melyhez innen szállították az aprókavicsot. 1911-ben iparvasút épült a kőbányától a vasútállomásig, mely megkönnyítette a vasúti szállítást. A 20. század elején sok lakóija vándorolt ki a tengerentúlra.

1910-ben 1573 lakosából 1525 német, 38 magyar, 8 horvát, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1953-ban felépült a községháza, mellette a csendőrőrs, a posta és a tűzoltó szerház. Az 50-es években a főutca felújítása és csatornázása készült el. 1961-ben megépült a vízvezeték hálózat, melyet 1992-ben bővítettek. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták a szomszédos Pinkaóvár és Várújfalu településeket. Az új tűzoltó szerházat 1996-ban avatták fel.

2001-ben 848 lakosa volt, ebből 815 német, 6 horvát, 5 magyar 22 egyéb nemzetiségű.

• A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, védőfalakkal övezett római katolikus plébániatemploma a 13. században épült a Kirchriegelen. A 15. században gótikus stílusban építették át, ebből a korból származnak falfestményei is. A szentély bordái, gerincei, az ablakok béllelete és szárai s az ajtó foglalatai égetett agyagból valók. A 16. században bővítették, 1715-ben és 1765-ben barokk stílusban átépítették, majd 1893-ban visszakapta gótikus formáját. A templom északi falában egy feltehetően a pinkaóvári várból származó márvány oroszlán szobortöredék van befalazva.
• Evangélikus temploma.
• Első világháborús emlékműve 1927-ben épült.
• Határában kőbánya van.

• Hivatalos oldal
• Sámfalva a dél-burgenlandi települések honlapján
• Magyar katolikus lexikon
• Sámfalva megszűnt vasúti megállóhelye
• Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története
• Sámfalva az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Az SV Hannersdorf sportklub honlapja

1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
2. ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye