Sáncolás – Wikipédia
A sáncolás (vagy a szlengben: rosálás[1]) egyike a különleges lépéseknek a sakkban. A király és az egyik bástya együttes lépése. Ezt világos is, sötét is mindössze egyszer teheti meg a játék során. A király a kiválasztott bástya felé lép két mezőt, a kiválasztott bástya pedig a király által átlépett, tehát a királlyal szomszédos túloldali mezőre kerül. Ha a király a királyszárnyra sáncol, azt rövidsáncnak (írott jele: 0-0), ha a vezérszárnyra, hosszúsáncnak (írott jele: 0-0-0) hívjuk. A sáncolást a király lépésének tekintik, ezért elsőként a királyt kell áthelyezni (máskülönben csak bástyalépés hajtható végre). A sáncolás célja, hogy a király a tábla közepéről ellépjen egy biztonságosabb szélső mezőre, ugyanakkor a bástya aktívabb, központi helyre kerül.
A sáncolás csak akkor lehetséges, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- 1. a király még nem lépett a játszma folyamán;
- 2. az a bástya, amellyel sáncolni szeretnénk, még nem lépett a játszma folyamán;
- 3. a király és a bástya között nem áll sem saját, sem ellenséges báb;
- 4. a király nem áll sakkban;
- 5. sáncolás közben a királynak nem kell ellenséges báb által támadott mezőn átlépnie;
- 6. a sáncolás után a király nem lesz sakkban (ez a király bármely lépésénél kell teljesüljön).
Megjegyzendő, hogy a sáncolás akkor is lehetséges, ha:
- 1. a király már volt sakkban a játszma folyamán (de sáncoláskor nem lehet sakkban);
- 2. az a bástya, amellyel sáncolni szeretnénk, támadva van;
- 3. a sáncolás közben a bástya ellenséges báb által támadott mezőn kell átlépjen.
A Pam-Krabbé-sáncolás
[szerkesztés]Ezt a lépést két holland sakkozóról nevezték el: Max Pam, aki 1972-ben újra felfedezte, és Tim Krabbé, aki egy háromlépéses feladványt készített eme lépésre alapozva.[2]
Ha világos bevisz egy gyalogot az e8-ra, vagy sötét az e1-re, becserélheti bástyára. Ekkor lehetséges az, hogy a sáncolás általános szabályai teljesülnek:
- 1. sem a király, sem a sáncolásban részes bástya nem lépett még;
- 2. kettejük közt minden mező üres;
- 3. a király által igénybe vett három mező egyike sincs támadva.
A sáncolás általános szabályai szerint a király két lépést tesz a bástya felé, majd a bástya arra a mezőre érkezik, amelyen a király áthaladt. A Pam-Krabbé-sáncolás során a világos király az e3-ra érkezik, a bástya az e2-re; sötét király az e6-ra, a bástya az e7-re. Írásban: 0-0-0-0.
Ezt a joghézagot a dán Conrad Staugaard fedezte fel először 1907-ben, és készített rá egy feladványt, ahol kétlépéses mattot tűzött ki. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 1930-ban kizárta ezt a lépést, mivel a sáncolást egyazon vízszintes sorban végrehajtandó lépésként definiálta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szó eredete valószínűleg a francia roche ('szikla', ejtsd: ros) szóból képzett rochade (ejtsd: rosád) (vö.: ófrancia roc, roq, angol rock, francia roque). Innen került a németbe (Rochade), ahonnan a roschieren igei alakot a magyar nyelv rosíroz alakban vette át, ebből "magyarítva" a rosál szót.
- ↑ Leírás a német Wikipédián: Pam-Krabbé-Rochade