Sárfalvi Péter – Wikipédia

Sárfalvi Péter
Született1970. július 31. (54 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiSárfalvi Béla
Foglalkozásaöttusázó

Magassága187 cm
Testtömege82 kg
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Öttusa
Világbajnokság
arany
1995, Basel
csapat
arany
1997, Szófia
csapat
ezüst
1998, Mexikóváros
csapat
arany
1999, Budapest
csapat
arany
1999, Budapest
váltó
Európa-bajnokság
arany
1995, San Benedetto del Tronto
csapat
ezüst
1997, Székesfehérvár
csapat
ezüst
1998, Uppsala
csapat
arany
1999, Drzonków
egyéni
arany
1999, Drzonków
csapat
arany
1999, Drzonków
váltó
arany
2000, Székesfehérvár
váltó
arany
2002, Ústi nad Labem
csapat
Junior világbajnokság
ezüst
1987,
csapat
bronz
1989, Torres Vedras
csapat
arany
1990, Székesfehérvár
váltó
Magyar bajnokság
bronz
1988
csapat
bronz
1989
csapat
bronz
1991
váltó
bronz
1992
csapat
bronz
1993
csapat
ezüst
1993
váltó
ezüst
1994
egyéni
arany
1994
csapat
ezüst
1994
váltó
arany
1995
egyéni
arany
1995
csapat
ezüst
1995
váltó
arany
1996
csapat
arany
1996
váltó
arany
1997
egyéni
bronz
1997
csapat
arany
1997
váltó
arany
1998
egyéni
ezüst
1998
csapat
arany
1999
egyéni
arany
1999
csapat
bronz
1999
váltó
arany
2000
egyéni
ezüst
2000
csapat
arany
2001
csapat
arany
2001
váltó
arany
2002
egyéni
bronz
2002
váltó

Sárfalvi Péter (Budapest, 1970. július 31. –) világ- és Európa-bajnok magyar öttusázó, Sárfalvi Béla öttusaedző fia. Pályafutása befejezése után a Hír TV műsorvezetője és hírolvasója volt. 2017 januárjában helyettes államtitkárrá nevezték ki. 2022-től a Károli Gáspár Református Egyetem Sportigazgatója. Gyermekei: Sárfalvi Áron 2007 Sárfalvi Lotti Anna 2010 Sárfalvi Ábel 2017

Felesége Sárfalvi Anna (2006-)

Sportpályafutása

[szerkesztés]

1979-től volt a Csepel SC sportolója. 1987-ben csapatban 2., egyéniben negyedik volt a junior vb-n. 1989-ben csapat bronzérmes, 1990-ben váltó aranyérmes, 1991-ben egyéni 6., csapat 4. lett a junior öttusázók világbajnokságán. Az IBV-ken három aranyérmet szerzett.

1993-ban második volt a világ kupa-sorozatban. 1995-ben megnyerte a római és a budapesti vk-versenyt. Európa-bajnokságon 1995-ben indulhatott első alkalommal. Egyéniben 9., csapatban első lett. A világbajnokságon egyéniben szintén 9., csapatban első volt. Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon 21. volt.

1997-ben megnyerte a Schwechater kupát, a perpignani vk-versenyt és a magyar nagydíjat. A székesfehérvári Eb-n csapatban második, egyéniben ötödik volt. A júniusi ob-n megszerezte második felnőtt magyar bajnoki címét. A szófiai vb-n egyéniben negyedik, csapatban világbajnok volt. Az év végén elnyerte az év magyar öttusázója címet. 1998-ban első volt a mexikói vk-versenyen és a magyar nagydíjon. Az Európa-bajnokságon egyéniben negyedik, csapatban második volt. A vb-n -vállsérüléssel versenyezve- csapatban második, egyéniben tizennegyedik lett. 1999-ben mindhárom versenyszámban Európa-bajnok lett. A budapesti vb-n csapatban és váltóban lett első. Az egyéni versenyt 16.-ként fejezte be. 2000-ben 31. lett a világbajnokságon egyéniben. Az Európa-bajnokságon váltóban ért el aranyérmet. Az ob-n sorozatban negyedik egyéni bajnok elsőségét érte el. Az olimpián 17. lett.

A 2001-es Eb-n 30., a világbajnokságon 10. volt az egyéni versenyben. A 2002-es Eb-n csapatban szerzett aranyérmet. A váltóval hatodik volt. A vb-n 18. volt egyéniben. 2003-ban bejelentette visszavonulását.

Öttusa szakedzői és marketinges felsőfokú végzettséget szerzett. 2003-tól 2016-ig a Hír TV műsorvezetője és hírolvasója volt.[1] 2011-től a Csepeli Öttusa és Vízi- Sport Egyesület elnöke volt.[2] 2016 decemberétől miniszteri biztosként, 2017 januárjától helyettes államtitkárként vezeti az utánpótlás nevelésért felelős államtitkárságot.[3]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hanzély – Sárfalvi „csere” a csepeli öttusázóknál. csepel.info (Hozzáférés: 2016. november 29.)
  2. Hanzély - Sárfalvi „csere” a csepeli öttusázóknál. csepel.hu (2011. május 5.) (Hozzáférés: 2016. november 29.) arch
  3. Sárfalvi Péter vezeti az új államtitkárságot. mno.hu (2016. november 29.) (Hozzáférés: 2016. november 29.) arch

Források

[szerkesztés]