Súlyvonal – Wikipédia

A geometriában a súlyvonal a háromszög csúcspontját a szemközti oldal felezőpontjával összekötő egyenes, illetve ennek az egyenesnek a háromszög belsejébe eső szakasza. A háromszöget két egyenlő területű részre osztja. A három súlyvonal a háromszög súlypontjában metszi egymást, és a súlypont 1:2 arányban osztja a súlyvonalat.

Az összes többi, a háromszög területét megfelező vonal nem megy át a súlyponton.

A gömbháromszögtanban a gömbháromszög csúcsát és oldalfelező pontját összekötő „egyenes” és a fizikai értelemben vett súlyvonal, a csúcson átmenő és a területet megfelező „egyenes”, különbözhet, azonban ekkor is igaz, hogy az utóbbi értelemben vett súlyvonalak egy pontban metszik egymást (ez azonban általában nem harmadolópontja a súlyvonalaknak).^[1]

A háromszög területe megkapható a háromszög egy oldalát a hozzá tartozó magassággal szorozva és ezt a szorzatot megfelezve. A súlyvonal megfelezi a háromszög egyik oldalát, és ezzel két háromszög keletkezik, amiknek egyik magassága megegyezik az eredeti háromszög magasságával, és az ehhez a magassághoz tartozó oldaluk fele az eredeti háromszög oldalának. Így a területük is fele lesz az eredeti háromszög területének.

Tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban, a súlypontban metszik egymást, és ez a pont a súlyvonalakat 2:1 arányban osztja.

Bizonyítás: Vegyük az ABC háromszöget, és tekintsük az c oldallal párhuzamos középvonalat! Jelölje ennek végpontjait F₁ és F₂. Ekkor az F₁F₂C háromszög hasonló lesz az ABC háromszöghöz, és a hasonlóság aránya 1:2.

Az AF₂ és a BF₁ súlyvonalak metszéspontja S. Az ABS és az F₁F₂S háromszögek hasonlók, mert szögeik egyenlőek. Mivel az F₁F₂ középvonal párhuzamos a c oldallal, és hossza annak hosszának fele, ez a hasonlóság szintén 1:2 arányú. Tehát S harmadolja a súlyvonalakat, és a hosszabb rész a csúcs felé esik.

Mivel ez bármely két súlyvonal esetén analóg módon felírható, azért az összes súlyvonal egy pontban metszi egymást. Ez a pont a súlypont.

Legyen a háromszög oldalainak hossza a, b és c (úgy, hogy ${\displaystyle b\leq c}$), az a-hoz tartozó súlyvonal pedig s. Tudjuk, hogy a fenti jelölésekkel az a oldalhoz tartozó magasság talppontja, és az a oldal felező pontjának távolsága ${\displaystyle {\frac {c^{2}-b^{2}}{2a}}}$, az a-hoz tartozó magasság pedig ${\displaystyle {\sqrt {b^{2}-{({\frac {a^{2}-c^{2}+b^{2}}{2a}})}^{2}}}}$. A Pitagorasz-tétel alapján ebből következik, hogy ${\displaystyle s={\sqrt {\frac {2b^{2}+2c^{2}-a^{2}}{4}}}}$.

A súlyvonalak háromszögbe eső szakaszainak hosszára:^[2]

${\displaystyle {\tfrac {3}{4}}k<}$ súlyvonalak összege ${\displaystyle <k}$,

ahol k az adott háromszög kerülete.

Az a, b, c oldalú háromszögben, ahol a súlyvonalak rendre ${\displaystyle s_{a},s_{b},s_{c}}$,^[2]

${\displaystyle {\tfrac {3}{4}}(a^{2}+b^{2}+c^{2})=s_{a}^{2}+s_{b}^{2}+s_{c}^{2}.}$

• Fazekas lexikon
• Tétel a súlypont létezéséről és a súlyvonalak osztásarányáról Archiválva 2010. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Reiman István: Geometria és határterületei

• Medians and Area Bisectors of a Triangle
• The Medians at cut-the-knot
• Area of Median Triangle at cut-the-knot

Ez a geometriai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!