SIGINT – Wikipédia

A SIGINT – signals intelligence – jelhírszerzés, amerikai katonai rövidítés a rádiós és rádióelektronikai hírszerzésre. A katonai felderítés ezen fajtája az ellenséges rádióforgalmazás (radar, távközlés, telemetria, IT) elfogása és elemzése alapján jut értékelhető katonai és polgári hírszerzési adatokhoz.

A SIGINT több alágazatból tevődik össze:^[1]

A COMINT (COMmunications INTelligence, távközlési hírszerzés) a kommunikációhoz kötődő adatszerzés összes válfaját lefedi, magába foglalja a hagyományos rádiófelderítést, a telefonlehallgatást, a számítógépeken át folytatott üzenetváltások tartalmának megszerzését egyaránt. A SIGINT és a COMINT kifejezéseket néha, helytelenül, egymás szinonimájaként is használják.

Az ELINT (ELectronic INTelligence, elektronikus hírszerzés) a nem távközlési jellegű elektromágneses jelek elfogásával és elemzésével foglalkozik. Az információkat elektronikai szenzorok segítségével gyűjtik be. A befogott jel paramétereinek azonosításával megállapítható az adás jellege, és vagy egy már létező típusú adáshoz rendelhető hozzá, vagy pedig új fajta adásként kerül be a katalógusba. Az ELINT adatok általában az ellenség védelmi rendszerével kapcsolatosak, különös tekintettel az olyan elektronikai rendszerekre, mint például a rádiólokátor, a légvédelmi rendszerek, repülőgépek. ELINT tevékenységet lehet az ellenséges terület közelébe telepített földi központokról, a partvidék melletti hajókról, az ellenséges légtérben vagy annak közelében tartózkodó repülőgépekről, vagy műholdakról végezni. A Korean Air 007-es járatának lelövésére azért került sor, mert az útirányától 400 kilométerre eltért, szovjet stratégiai bázisok közelébe repülő gépet amerikai ELINT felderítő gépnek tartották.

Ez a fajta hírszerzés foglalkozik az ellenség rakétarendszerei által kibocsátott telemetriai adatok gyűjtésével a radarok beazonosításával is. Ezt a fajta adatforgalmazást is általában rejtjelzéssel védik. A hidegháború utáni enyhülés idején folytatott szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások során téma volt az is, hogy a két fél mondjon le ezen adatok rejtjelezéséről annak érdekében, hogy a szemben álló fél a rakétakísérletek során ellenőrizhesse a rakétakorlátozási megállapodások betartását.

A FISINT (Foreign Instrumentation Signals Intelligence, gépi rádióforgalmazással kapcsolatos hírszerzés) főleg az újonnan kifejlesztett fegyverrendszerek és űrjárművek működési paramétereinek felderítésévei foglalkozik.

Az ellenfél kommunikációjának felderítése a hírszerzésnek a kezdetektől fogva fontos része. Az első fennmaradt hírszerző jelentés i. e. 2000 körül keletkezett, egy agyagtábla az ókori Mári mezopotámiai városból, ami már az ellenfél tűzjelzéseiről szólt.^[2]

A SIGINT katonai (és bizonyos szempontból diplomáciai) jelentősége a hadseregek gépesítésével, a villámháborús taktikák kifejlődésével, a tengeralattjárók elterjedésével és a használható rádiós távközlés megjelenésével lett számottevő. Mivel például az első világháború elején az oroszok nem védték le megfelelő módon a kommunikációs csatornáikat, a csapatmozgásaikról a németek tudomást szereztek és az 1914-es tannenbergi csatában Ludendorff és Hindenburg vezetésével a németek a teljes második orosz hadsereget megsemmisítették. Ugyanígy járult hozzá a Zimmermann-távirat elfogása és dekódolása ahhoz, hogy Amerika belépjen az első világháborúba.

Ellenpéldaként pedig meg lehet említeni, hogy a brit flotta parancsnokai nem vették komolyan az elfogott rádiójelentéseket, és így a jütlandi csata során nem voltak képesek kihasználni egy olyan lehetőséget, amely lényegesen nagyobb veszteségeket okozott volna az ellenségnek.

A SIGINT-nek a második világháborúban is fontos szerep jutott. A háború elején az Admiralitás figyelmen kívül hagyta a SIGINT információit, és ez hozzájárult a HMS Glorious repülőgép-hordozó 1940-es elsüllyesztéséhez. A szövetségesek sikeresen fogták el és dekódolták a német Enigma és a japán Purple Magic rádióforgalmazást, amely által jelentős katonai előnyhöz jutottak. A második világháború alatt a brit kódfejtők a kriptográfiai áttörései miatt elhíresült Bletchley Parkban dolgoztak. Az elfogott japán kommunikációknak köszönhetően Chester Nimitz admirális a midwayi csatában sikeresen csalta csapdába a japán flottát, fél évvel a Pearl Harbor-i vereség után.

Mivel a bizalmas információkat gyakran titkosítják is, a SIGINT által szerzett adatok gyakran kerülnek kriptográfiai elemzésre is. Azonban a kód feltörése nélkül is lehet gyakran nagyon hasznos információkhoz jutni, csupán azt kell megfigyelni, hogy ki kivel és mennyi rádióforgalmazást bonyolít le.

• Ultra (és részeként az Enigma ügye) – második világháború
• Magic – második világháború
• Purple – második világháború
• VENONA program – 1950-es évek
• ECHELON – jelenleg is folyamatban van
• Frenchelon – jelenleg is folyamatban van
• Room 641A – jelenleg is folyamatban van
• NSA hívási adatbázisa – jelenleg is folyamatban van

• ↑ Hajma: Hajma Lajos: A katonai felderítés és hírszerzés története (Word). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. [2015. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 4.)
• ↑ Izsa: Dr. Izsa Jenő: Nemzetbiztonsági alapismeretek (egyetemi jegyzet). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2009.  
• ↑ Ónody: Ónody, György. A hírszerzés története. Budapest: Útmutató (1998). ISBN 963 9001 34 1 

• William Stephenson
• OSINT