Salamon-torony – Wikipédia

Salamon-torony
Ország	Magyarország
Mai település	Visegrád
Elhelyezkedése
Salamon-torony Pozíció Visegrád-Dunabogdány térképén
é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″47.79633333, 18.9772777847.796333°N 18.977278°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″47.79633333, 18.9772777847.796333°N 18.977278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-torony témájú médiaállományokat.

A Salamon-torony a hagyományos elnevezése a visegrádi alsóvár 13. században épült lakótornyának.

A torony főbejárata a 13. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, a megvilágítást gazdagon tagozott ikerablakok biztosították. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz – innen a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.^[1]

A lakótornyot Salamon 11. századi magyar királyról nevezték el Salamon-toronynak.

A fellegvárat védő völgyzárófalak, valamint az egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony a 13. század közepén épültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. I. Károly magyar király korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.

A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959 és 1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta.^[2] Ma a lakótoronyban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.^[3]

A Mandiner.hu cikke szerint 2018-ra életveszélyessé vált a Salamon-torony, ám a fenntartónak nincs pénze a felújításra.^[4] Egy helyi vállalkozó áldozatkész munkájának köszönhetően az életveszélyt sikerült elhárítani és bár az eredeti elképzelések szerint a torony 2019 végéig zárva lett volna, van remény arra, hogy 2019 folyamán látogatható lesz.^[5]

• 
  A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár a nagymarosi Julianus-kilátóból
• 
  A visegrádi királyi palota gótikus díszkútja a Salamon-toronyban
• 
  A Salamon-torony és IV. Béla magyar király szobra (Krasznai Lajos alkotása, 1939)
• 
  Légi felvételen