Mezei zsálya – Wikipédia

Mezei zsálya
	Virágai közelről
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Alcsalád:	Nepetoideae;
Nemzetség-; csoport:	Mentheae;
Nemzetség:	Zsálya (Salvia);
Faj:	S. pratensis;
Tudományos név
	Salvia pratensis; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Gallitrichum pratense (L.) Fourr.; Plethiosphace pratensis (L.) Opiz; Sclarea pratensis (L.) Mill.; a Salvia pratensis subsp. bertolonii szinonimái: Salvia bertolonii Vis.; Salvia scabrida Bertol. [Illegitimate]; a Salvia pratensis subsp. haematodes szinonimái: Salvia haematodes L.; Salvia lusitanica J.Jacq. [Illegitimate]; Salvia pratensis var. haematodes (L.) Caruel; Salvia pratensis var. lusitanica Briq.; a Salvia pratensis subsp. laciniosa szinonimái: Salvia laciniosa Jord.; Salvia pratensis var. laciniosa (Jord.) Briq.; a Salvia pratensis subsp. pozegensis szinonimája: Salvia pratensis var. pozegensis Watzl; a Salvia pratensis subsp. pratensis szinonimái: Gallitrichum clusii Timb.-Lagr.; Plethiosphace leistneriana Opiz; Plethiosphace stenantha Opiz; Salvia agrestis L.; Salvia arnassensis Gand.; Salvia barrelieri Ten. [Illegitimate]; Salvia ceratophylla Ten.; Salvia ceratophylloides Ard.; Salvia clusii Timb.-Lagr.; Salvia dubia K.Koch; Salvia exasperata Cav.; Salvia haematodes subsp. tiberina (Mauri) Nyman; Salvia lupinoides Vilm.; Salvia macrantha Schur; Salvia oblongata Schur [Illegitimate]; Salvia pratensis var. agrestis (L.) Nyman; Salvia pratensis var. albiflora T.Durand; Salvia pratensis var. modesta Briq.; Salvia pratensis var. nicaeensis Briq.; Salvia pratensis var. parviflora Lecoq & Lamotte; Salvia pratensis var. rostrata (F.W.Schmidt) Rchb.f.; Salvia pratensis var. submollis Jakucs; Salvia pratensis var. variegata (Waldst. & Kit. ex Willd.) Nyman; Salvia rostrata F.W.Schmidt; Salvia rubicunda Wender. ex Benth.; Salvia salvatorii Vilm.; Salvia sublobata Schur; Salvia tenorei Spreng.; Salvia tiberina Mauri; Salvia variegata Host [Illegitimate]; Salvia variegata Waldst. & Kit. ex Willd.; Salvia vulgaris Briq.; Sclarea tuberosa Mill.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mezei zsálya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsálya témájú médiaállományokat és Mezei zsálya témájú kategóriát.

A mezei zsálya (Salvia pratensis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Népies nevei: foszló virág, lóbárzsing, réti-zsálya, vad-zsálya vagy skarlát-zsálya.

Előfordulása

A mezei zsálya csaknem egész Közép-Európában igen gyakori. Ez a növény még megtalálható Európa többi részén is, Ázsia nyugati felén és Afrika északi részein is.

Alfajai

Salvia pratensis subsp. bertolonii (Vis.) Soó
Salvia pratensis subsp. haematodes (L.) Arcang.
Salvia pratensis subsp. laciniosa (Jord.) Briq.
Salvia pratensis subsp. pozegensis (Watzl) Diklic
Salvia pratensis subsp. pratensis L.

Megjelenése

A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós. Megporzása szokatlan módon történik. A nektárt kereső rovarok bebújva a virágok torkába, akaratlanul is megmozdítják a porzószálak alját, amitől a felső ajakban lévő porzó lecsapódik, a rajta lévő virágpor pedig a rovarok hátára hullik.^[1]

Életmódja

A mezei zsálya száraz rétek, füves lejtők, sovány gyepek, legelők, mezsgyék és cserjések lakója. A laza, bázisokban gazdag, meszet is tartalmazó talajokat kedveli. Az időszakos szárazságot is jól elviseli. Melegkedvelő faj.

A virágzási ideje májustól júliusig, esetleg augusztusig tart. Virágait főleg méhek és poszméhek porozzák meg. Mikor nektárt keresnek a virágban, a bibeszál érintkezik a rovarok hátával, és felveszi az idegen virágról érkezett virágport.

Rokon fajok

A zsálya (Salvia) nemzetség többi faja közül legismertebb a gyógy-, fűszer- és dísznövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis).

Képek

Virága közelről
Vöröses árnyalat
Csoportosan
Természetes élőhelyein
Levele
Magok
Rajzok a növényről

Jegyzetek

↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 167. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-183565

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[teák-1] Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 167. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

[1]