French
DeutschSanta Maria presso San Satiro – Wikipédia
| Santa Maria presso San Satiro | |
| itáliai nemzeti emlék | |
 | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Milánói főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 16. század |
| Stílus | reneszánsz építészet |
| Tervezője | |
| Elérhetőség | |
| Település | Milánó |
| Hely | Via Torino |
| Elhelyezkedése | |
  Santa Maria presso San Satiro Pozíció Olaszország térképén | |
 é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 9° 11′ 17″45.462608°N 9.188035°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 9° 11′ 17″45.462608°N 9.188035°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Maria presso San Satiro témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Santa Maria presso San Satiro-bazilika Milánó egyik legszebb és legrégebbi temploma.
Története
[szerkesztés]Eredetileg Ansperto érsek alapított ezen a helyen 876-ban egy kis bazilikát (Basilichetta), amelyet Ariberto d'Intimiano szentelt fel, 1036-ban. Mai reneszánsz formáit, a régi templom egyes részleteinek felhasználásával 1478 után alakították ki, Donato Bramante tervei szerint. A régi öthajós bazilikából lett a kereszthajó és Bramante ehhez építette hozzá a főhajót. A harangtorony némi bővítéssel és átalakítással ugyan, de román kori építményből maradt fenn. Ugyancsak a korábbi időszakból származik a Capella della Pietà (a tulajdonképpeni egykori Basilichetta), amelyet Bramante jelentősen átalakítva beépített az új templomba. 1871-ben restaurálták, aminek következtében jelentős változtatásokat végeztek rajta.
Leírása
[szerkesztés]A templom belseje Bramante festőművészeti-építészeti technikáinak köszönhetően sokkal nagyobbnak tűnik, mint kívülről. A szentély számára például nem tudtak helyet biztosítani, ezért ezt térillúziót keltő festett architektúrával helyettesítette. A bazilika T alaprajzú, háromhajós, széles kereszthajóval. Három, dongaboltozat fedi, és középen kis tornyocskával ellátott kupola koronázza. Az oldalhajók ívein és a kereszthajó két szárnyában szép fríz húzódik végig. A félgömb alakú kazettás díszítésű kupolaboltozat 1483-ból származik.
Az oltár freskója, Madonna a gyermek Jézussal, eredetileg a templom külsején volt és egyes vélemények szerint a 15. században az új templomot elsősorban azért építették át, hogy a remekmű fedél alá jusson. Legenda is fűződik hozzá: áthelyezése után valaki állítólag késsel megdobta és a kép vérezni kezdett. Emiatt hosszú időn keresztül zarándokhely volt. A kápolna kis területén 16 oszlopot, 3 egyszerű és nemes vonalú oltárt és 8 falfülkét tartalmaz. A 9. és 11. századi falrészleteken kívül az oszlopfők egy része is a 9. századból származik, a többi a 11. és a 15. században készült. A bejárattól jobbra egy 12. századi, bizánci freskó látható A térdeplő Madonna a gyermek Jézussal.
Irodalom
[szerkesztés]- Blanchard, Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005 ISBN 978-0393327304
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984 ISBN 963-243-281-9
