French
DeutschSatnica – Wikipédia
| Satnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Petróc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31208 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 54″, k. h. 18° 29′ 27″45.614957°N 18.490695°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 54″, k. h. 18° 29′ 27″45.614957°N 18.490695°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Satnica falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Petróchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 15, közúton 19 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török uralom idején keletkezett. Az 1579-es török defterben említik először.[2] A Pozsegai szandzsákban a Karasi náhije része volt. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. 1697-ben „pagus desertus Satnicza” néven lakatlan településként említik. 1702-ben „Satniza” alakban említik. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa, amikor házasság révén a Normann grófi család birtoka lett.
Az első katonai felmérés térképén „Satnicze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában oppidumként „Szatnicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szatnicza” néven 119 házzal, 698 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 590, 1910-ben 884 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1995-ben elkészült a falu vízvezeték- és telefonhálózata. A településnek 2011-ben 571 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 590 | 673 | 671 | 696 | 786 | 884 | 889 | 865 | 791 | 812 | 762 | 709 | 702 | 645 | 629 | 571 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban. 1892-ben megújították. Ekkor épült a sekrestye és készült el a templom belső díszítése.
Kultúra
[szerkesztés]„Satničani” férfi énekkar
Oktatás
[szerkesztés]A település iskolája 1900-ban nyílt meg. 1957-től 1960-ig a bizovaci általános iskolához tartozott. 1960-tól a petróci általános iskola területi iskolája.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Satnica labdarúgóklubot 1958-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
- ŠRU „Smuđ” sporthorgász egyesület.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Satnica önkéntes tűzoltó egyesület. Az egyesületet 1935-ben alapították és 1988-ig működött. 2013-ban alapították újra.
- Nyugdíjasklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...625. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
