Steinfurt (Észak-Rajna-Vesztfália) – Wikipédia
Steinfurt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Kerület | Münster | ||
Járás | Steinfurt | ||
Alapítás éve | 1975 | ||
Polgármester | Claudia Bögel-Hoyer (FDP) | ||
Irányítószám | 48565 | ||
Körzethívószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 35 102 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 314,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 60 m | ||
Terület | 111,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 09′ 02″, k. h. 7° 20′ 12″52.150450°N 7.336640°EKoordináták: é. sz. 52° 09′ 02″, k. h. 7° 20′ 12″52.150450°N 7.336640°E | |||
Elhelyezkedése Steinfurt térképén | |||
Steinfurt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Steinfurt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Steinfurt város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában; járási székhely. Lakosainak száma 35 102 fő (2022. december 31.).[1]
Történelme
[szerkesztés]Steinfurt városa 1975. január 1-jén Borghorst és Burgsteinfurt város egyesüléséből jött létre.
Nevét először a 10. század elején említették. A város a von Bentheim-Steinfurt hercegi család székhelye volt. Az általuk itt épített várat először 1155-ben említették meg egy dokumentumban.
A vár bejáratánál levő egykori piactér környéken alakult ki a mai óváros. A település 1347-ben nyert városjogot, majd 1400 körül erődítéssel is körülvették.
A von Bentheim-Steinfurt hercegi család fejedelmi kastélya (Schloss von Beintheim-Steinfurt) Münsterland legnagyobb vizivára, és egyúttal Vesztfália legnagyobb kör alakú vára is.
A várhoz tartozó román templom – a vár lovagtermével egyidőben – a 12. században épült. A belső udvarhoz tartozó reneszánsz erkélye 1595-ben épült, szép kastély parkkal (Bagno).
Földrajza
[szerkesztés]Steinfurt Horstmar és Metelen községekkel határos.
Városrészek
[szerkesztés]- Burgsteinfurt (65,2 km²)
- Borghorst (46,2 km²)
Nevezetességek
[szerkesztés]- Fejedelmi kastély (Schloss von Beintheim-Steinfurt)
- Városháza (Rathaus) - 1561-ben épült.
- Johanita -rend megmaradt épületrészei
- Gótikus temploma - 14.-15. században épült.
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Rijssen-Holten
- Liedekerke
- Neubukow
Itt tevékenykedett személyek
[szerkesztés]- Wilhelm Ackermann (1896–1962) – német matematikus.
- Johannes Althusius (Althaus), (1563–1638) – német államtudós, jogtudós.
- Wolf-Michael Catenhusen (1945–2019), az SPD politikusa, a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium korábbi államtitkára.
- Jeffrey Burns (1950–2004), amerikai zongorista
- Emil Dönges (1853–1923) – prédikátor, bibliakiadó, a Testvérgyülekezet könyvkiadója.
- Johannes Gigas (1582–1637) – térképész, orvos, matematikus és fizikus, egyetemi tanár.
- Friedrich Hartmann Graf (1727-1795) - német zeneszerző.
- Johann Heinrich Heidegger (1633-1698) - svájci református teológus.
- Thomas Hoeren (született 1961), a médiatudomány professzora és OLG bíró
- Christoph Ludwig Hoffmann (1721-1807) - az orvostudomány és a filozófia professzora, az opto-mechanikus távírók feltalálója.
- Eike Hovermann (született 1946) - német politikus (SPD), a német Bundestag korábbi tagja.
- Richard Hülsenbeck (1892-1974) - német dadaista.
- Johann Friedrich Klöffler (1725-1790) - az úgynevezett Mannheim-iskola német koncertmestere és zeneszerzője.
- Arnold Kock (1822-1879) - német textil vállalkozó.
- Alexander Koenig (1858-1940) - német zoológus.
- John Henry Mackay (1864-1933) - skót származású német író.
- Heinrich Neuy (1911-2003) - a német Bauhaus művész.
- Blinky Palermo (1943-1977) - Beuys diákja és művész.
- Elisabeth Piirainen (született 1943) - német nyelvész.
- August Reinking (1776-1819) - német festő és bírósági építész.
- Heinrich Reiß (1919-2005) - német protestáns teológus és a vesztfáliai evangélikus egyház elnöke (EKvW).
Galléira
[szerkesztés]- Burgsteinfurt kastély
- Burgsteinfurt kastély kapuháza
- kastélyi malom Burgsteinfurtban
- házak a piactéren
- a régi tanácsház a piactéren
- A nagy templom Burgsteinfurt
- A kis templom Burgsteinfurt
- katolikus templom
St. Johannes Nepomuk
Források
[szerkesztés]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
- Részben a német Wikipédia szövege
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)